A hazai egyetemi oktatókon kívül spanyol, török, svájci és holland vendégek jöttek a Magatartástudományi Intézet által rendezett kétnapos szakmai tapasztalatcserére, hogy átadják egymásnak a bioetika tanításának jó gyakorlatait.
A Cambridge Consortium for Bioethics Education nevű nemzetközi hálózatot három évvel ezelőtt alapították meg azzal a céllal, hogy a résztvevő országok megosszák egymással a bioetikai oktatásfejlesztési és innovatív pedagógiai módszereit. A magyar munkacsoport a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának Magatartástudományi Intézetében működik.
- A bioetikával kapcsolatos műhelymunkára nagy szükség van, mert elképesztő mértékben kitágultak az orvostudomány és orvosbiológia lehetőségei az emberi létezés változtatására. A dilemmákra átgondolt és csakis hosszas egyeztetés során kimunkálható válaszokat adhatunk – hangsúlyozta a konferencián Kósa Karolina intézetigazgató, aki felidézte azt a közelmúltbeli esetet, amikor egy rákos beteg tizennégy éves brit lány pert nyert a szüleivel szemben, mert ellenezték, hogy egy amerikai cég lefagyassza a testét, hogy majd akkor ébresszék fel, ha betegségére az orvostudomány megtalálja a gyógymódot. A történelemben eddig nincs példa arra, hogy egy ilyen módon lefagyasztott és tárolt embert életre keltettek volna.
A Debreceni Egyetemen kiterjedt bioetikai oktatás zajlik az egészségtudomány területén: az orvos- és fogászképzésben, a gyógyszerészeknél és az egészségtudományi mesterszakokon egyaránt foglalkoznak tanórákon a témával.
- Az általános orvosok tantervébe most egy olyan kurzust emeltünk be, ami a gyakorlatiasabb etikai esetelemzésekre épül, sőt bioetikai filmes kurzusunk is van, amelyen megpróbáljuk az etikát kevésbé ismerő hallgatókat is bevonni a diskurzusba, aminek a film kiváló médiuma – mutatott rá a Debreceni Egyetemen is működő bioetika-oktatási módszerekre Kakuk Péter konferenciaszervező, a Magatartástudományi Intézet adjunktusa.
Sajtóiroda - SzL
