A Nyírbátori Városháza Dísztermében tartott Gazdaságbiztonsági és Innovációs Konferencián Belinszky Katalin, a Kelet Közösségi Felsőoktatási Képzési Központ (KKFKK) igazgatója elmondta: a koronavírus-járvány kitörése óta háromezer vállalkozás körében felmérést végeztek, melynek végén arra jutottak, hogy a megkérdezettek nagy többsége szerint szükség lenne a gazdaság-, a vállalatbiztonság fokozására. Ennek hatására úgy döntöttek, hogy egy Nyírbátorban található nyolcezer négyzetméteres egykori gyárépületben létrehozzák a Nyírbátori Fejlesztési Innovációs és Kutatási Központot. Elsősorban a Debreceni Egyetem (DE) és más szervezetek közreműködésével a gazdaság-, a vállalkozásvédelemmel, az élelmiszerbiztonsággal, valamint a védelmi iparral foglalkozó szakembereket akarnak képezni. A gazdaságbiztonságról és az innovációról szóló tanácskozás elején az intézmény alapítására vonatkozó dokumentumokat egy urnába tették, melyet a központ alapkövében helyeznek majd el.
Belinszky Katalin beszédében arra emlékezett, hogy a KKFKK 2015-ben került kapcsolatba az egyetemmel, amikor közös agrármérnök képzést indítottak. Azóta évente 500 hallgatónak biztosítanak egyetemi oktatást. Idén szeptemberben a DE Gazdaságtudományi Karával együtt a közgazdász képzésükön belül, a gazdálkodás és menedzsment területen vállalati- és gazdasági biztonsági specializációkat is választhatóvá tettek.
– A Debreceni Egyetemmel együttműködve olyan magas színvonalú képzést alakítottunk ki, amilyen Európában máshol nincs, legközelebb ilyen csak Izraelben található – fogalmazott Belinszky Katalin.
Máté Antal, Nyírbátor polgármesterének köszöntője után Palkovics László innovációs és technológiai miniszter elmondta: a kormány 2016-ban úgy döntött, hogy a magyar haderőt fejleszteni kell, melynek keretében erősítik a hazai védelmi ipart. Az ilyen célú kiadások az ország költségvetésének két százalékát teszik ki. A miniszter kitért rá, hogy mivel alacsony a hadiiparban jártas szakemberek száma, ezért támogatják az ilyen képzések indítását. Palkovics László azt is bejelentette, hogy tervbe vették a Debreceni Egyetemen működő 5 petaflops teljesítményű szuperszámítógép 25 petaflopsra történő fejlesztését.
- Fontosnak tarjuk, hogy képzéseink olyan területekre is eljussanak, amelyek nincsenek messze Debrecentől. Azoknak a fiataloknak, akik úgy gondolják, hogy például munka mellett helyben szeretnének tanulni, így segítünk – jelentette ki Pető Károly, a Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Karának (GTK) dékánja. Hozzátette: a DE 14 kara közül több mint 5 ezer hallgatóval a GTK a legnagyobb hallgatói létszámú kar. Számos a térségben tevékenykedő céggel együttműködnek.
Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja egyebek mellett hangsúlyozta, hogy az oktatás és a kutatás mellett, már például genomikai, növénytermesztési, illetve technológiai transzfer szolgáltatásokat is nyújtanak partnereiknek.
– A teljes élelmiszerlánc mentén a klasszikus agrárterületek mellett foglalkozunk például környezetgazdálkodással, környezetvédelemmel, biodiverzitás-fenntartással és -gazdagítással, vízminőséggel, élelmiszerfeldolgozással, amelyek részei az élelmezés- és élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos tevékenyégünknek – ismertette a Gazdaságbiztonsági és Innovációs Konferencia végén Stündl László.
A konferencián felszólalt: Simon Miklós, a térség országgyűlési képviselője, Bárdos Szabolcs, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója, Szabó Hedvig, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója, Bognár Lajos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, Slaven Grbic, Magyarország Bosznia-Hercegovinai banja lukai tiszteletbeli konzulja, élelmiszerhigiénével foglalkozó mikrobiológus, kémikus szakember, Veres János Nyírbátor díszpolgára, volt pénzügyminiszter, valamint Helig Ferenc, a Nébih elnökhelyettese.
Sajtóiroda – OCs
