Biokompatibilis gyógyszerhordozók és egészségvédő probiotikus készítmények fejlesztésén dolgoznak a Debreceni Egyetemen szakemberei a Komplex Egészségipari Multidiszciplináris Kompetencia Központban, melynek kialakítására mintegy 3 milliárd forintot nyert az intézmény vállalati partnereivel.

- A Debreceni Egyetem az egészségipar versenyképes szektoraiban kiterjedt vállalati együttműködési rendszert hozott létre, amelynek kiemelkedő eleme a gyógyszeripari klaszter. A kompetencia központ kialakítását célzó projektben is ezekkel a szereplőkkel, a klaszter alapító tagjaival – a Richter Gedeon Nyrt-vel és a Medyag Kft-vel – dolgozik együtt. A programban olyan gyógyszeripari kompetenciák megszerzése és fejlesztése a cél, ami megalapozza a jövőbeni közös gyógyszerészfejlesztést – hangsúlyozta Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora a „Komplex Egészségipari Multidiszciplináris Kompetencia Központ kialakítása” című projektet megnyitó online konferencián mondott köszöntőjében kedden. A Debreceni Egyetem, a Richter Gedeon Nyrt. és a Medyag Kft. alkotta konzorcium 2,997 milliárd forint összegű vissza nem terítendő támogatást nyert a központ kialakítására.

A rektor kifejtette: elsősorban a gyógyszeripar egészét érintő – a biotechnológiaitól a kismolekuláson át a növényi gyógyszerekig –, a készítmények biztonságához és a hatásosságához kapcsolódó technológiák fejlesztését célozza a projekt, a gyógyszerfejlesztés általános problémáira szeretne választ adni az Egészségipari Multidiszciplináris Kompetencia Központ.

A program a Debreceni Egyetem mint tudásbázis köré építkezve gyűjti össze az egészségipar számára lényeges részterületekkel kapcsolatos kompetenciákat, amelyeket az ipari partnerek és az egyetem közötti kölcsönös technológiatranszferek segítségével erősít meg.

Sebők Katalin, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vállalati innovációs elnökhelyettes példaértékűnek nevezte a Debreceni Egyetem kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét.

- Ez a projekt is, és a Debrecen Egyetem gazdaságfejlesztési működése, az évtizedes gyógyszeripari kapcsolatrendszere is olyan pontok, amelyekre hosszú távon alapozni lehet a kutatás-fejlesztés-innováció terén. A Debreceni Egyetem mint tudásközpont élen jár a kutatások számát és azok hasznosulását, a létrejövő új kutatási irányokat tekintve is. Kimagasló a kutatások multiplikátor hatása, a helyi vállalatok, a kamarák, és más szervezetek is aktív szereplői a rendszernek. Mindenkinek érdeke, hogy hozzáférhessen a folyamatosan bővülő tudásbázishoz – mondta el az elnökhelyettes.

A projekt megvalósításához a Debreceni Egyetem két új intézetet hozott létre: az Egészségipari Intézetet és a Metagenomikai Intézetet.

A projekt Gyógyszerfejlesztés alprojektjének vezetője, Kovácsné Bácskay Ildikó Katalin, az Egészségipari Intézet igazgatója kifejtette, hogy az összekapcsolódó kutatás-fejlesztési kompetenciák között szerepel a preklinikai kutatások integrációja, beleértve az in vitro sejtkultúrás vizsgálatokat és a potenciális gyógyszerjelöltek állatkísérletekben való tesztelését. A gyógyszerfejlesztés modellrendszerének kialakítása című előadásban kitért rá, hogy a projekt egyik célja, hogy a jövő generációja számára a tudományos és az ipari kutatások összekapcsolódását eredményező konkrét kompetenciákat tanítsanak meg.

- Ezek a kompetenciák jelenthetik az új kutatás-fejlesztési modellrendszer alapját, amely stabil felsőoktatási-ipari együttműködést jelent, rövid távon munkahelyeket teremt, hosszú távon pedig a kutatás-fejlesztés és az oktatás közötti kapcsolódási pontok szorosabbá válását ígéri, és az eddigi együttműködések magasabb szintre lépésének lehetőségét hordozza – vázolta a Gyógyszerfejlesztés alprojekt vezetője.

Kardos Gábor, a Metagenomikai Intézet vezetője A metagenom kutatástól a probiotikum alapú termékekig című előadásában kiemelte a mikrobiomok egészségre gyakorolt jótékony hatását.

- A mikrobiomok egyensúlyának felborulása jelentős szerepet játszik a betegségek kialakulásában, ezért befolyásolásukkal csökkenthetjük a hajlamot egyes megbetegedésekre. A Probiotikum alprojektben a humán mikrobiom megismerésére, a mikrobiom betegségekben játszott szerepére, illetve probiotikum-jelöltek felkutatására végzünk alapkutatásokat. A vizsgálatok eredményeit pedig a humán mikrobiom befolyásolásán alapuló komplex probiotikus egészségvédő termékek kifejlesztésében hasznosítanánk – sorolta Kardos Gábor.

A Gyógyszerfejlesztés alprojektben 11, a Probiotikum alprojektben pedig 7 kutatócsoport kezdte meg munkáját, egyebek mellett a gazdaságossági, hatékonysági kérdésekkel a Gazdaságtudományi Kar kutatói foglalkoznak, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás alkalmazásában pedig az Informatikai Kar szakemberei működnek közre.

A tanácskozáson a Richter Gedeon Nyrt. részéről Transzlációs magatartás-farmakológiai modellek a kognitív idegtudományban lehetőségek és kihívások címmel Hernádi István ismertette a részleteket, a kővágószőlősi laborépítésről pedig Kádas Zsolt projektmenedzser beszélt. A QP Medyag Kft. szakmai projektvezetője, Tudlik Zsuzsa Mikrobiom alapú alkalmazott készítmények és őssejt alapú terápiás készítmények kutatása, prototípus modellek és végső készítmények fejlesztése címmel tartott előadást.


A GINOP-2.3.4-15-2020-00008 azonosító számmal regisztrált pályázat európai uniós támogatás segítségével, a Széchenyi 2020 program keretei között valósul meg. A Projekt megvalósítási időszakának kezdő időpontja: 2020.03.01., fizikai befejezésnek tervezett határideje pedig 2022.12.31.

Sajtóiroda - TPL