A kiemelt munkát a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont munkatársaival közösen végezte a Debreceni Egyetem csapata, az Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorcium (ERIC) közvetlen pályázat útján nyújtott kutatási támogatást. A tanulmány első szerzője Balogh Zoltán, aki idén tavasszal védte meg PhD-disszertációját a DE Kémiai Doktori Iskolában.
- Mintegy 20 éve indultak az aerogélekkel kapcsolatos kutatások egyetemünkön, ezek a világ legkisebb sűrűségű szilárd anyagai. Főként a speciális felhasználási területekre koncentrálunk, a gyógyászatban, az orvosbiológiában nagyon eredményesek tudnak lenni az aerogélek. Ez a kutatásunk a csontszövet gyógyításának lehetőségeit vizsgálta nemzetközi kollaborációban, amit az ERIC támogatott. A konzorcium monitorozza azokat a megjelent munkákat, amelyeket patronál, és mivel a tanulmányunkkal roppant elégedettek voltak, kiemelt hírként közölték saját felületeiken – számolt be Kalmár József, a DE Természettudományi és Technológiai Kar Kémiai Intézet Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék egyetemi docense, a kutatás vezetője.
Bár az aerogélek kísérleti anyagok, nagy jelentőséggel bírnak modern felhasználási területeken, amit a különleges nanostruktúra, a nagy porozitás, a kémiai funkcionalizálhatóság és a teljes biokompatibilitás biztosít. Ráadásul közvetlenül bioanyagokból is meg lehet csinálni ezeket, tehát alkalmazható rájuk a teljes körkörös cirkuláris gazdasági modell.
A kutatás egyik különlegessége, hogy egy új törekvést próbálnak bevezetni a TTK-n a PhD-képzések terén, ennek értelmében úgy vesznek fel hallgatókat, hogy van egy teljes állású munkahelyük, amely nem duplázza a terheket, hanem épp hogy segíti őket a tanulmányaikban. A Kémiai Intézet HUN-REN Energiatudományi Kutatóközponttal ápolt remek kapcsolata révén Balogh Zoltán tudományos segédmunkatársként dolgozott a központnál, amíg a doktoriját csinálta, amiből nagyon sok pozitívum származott.
- Rengeteg lehetőséget rejtett magában ez a projekt, szerencsés volt, hogy össze tudtam egyeztetni a munkát és a tanulmányaimat, sőt, a kettő ki is egészítette egymást. A kutatás során Debrecenben történt a szintézis és a karakterizálás, Pesten pedig egy speciális módszerrel, a kisszögű neutronszórással tudtam foglalkozni – fogalmazott Balogh Zoltán.
Mint a tanulmányból kiderült, a TTK Biotechnológiai Intézetében végzett sejtes vizsgálatok ígéretesek, és lenne továbblépési lehetőség a kutatásban, azonban ahhoz már összetett orvosi kísérletek kellenének, kísérleti állatok bevonásával.
- Ha el akarunk jutni termékekig, akkor ki kell lépnünk a laborból, ami viszont nagyon nehéz. Az a fajta alapkutatás, hogy ülök a laborban és örülök az eredményeknek, megszűnt, próbálunk az összes ilyen anyaggal egyből a termék felé menni. Több jelenleg is futó projektünk van, hazai és külföldi egyaránt. Azon vagyunk, hogy ezekből a kutatásokból is létrejöjjön hasznosítható, szabadalmaztatható termék – mondta Fábián István, a Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék egyetemi tanára.
A kutatási összefoglaló itt tekinthető meg.
Sajtóközpont
