Az élelmiszeripar, a feldolgozóipar, vagy a műszaki eszközgyártás mellett egyre gyakrabban hallani, hogy Debrecen az egészségiparon belüli egyik leginkább jövőbe mutató ágazatban, a biotechnológiában is nagyot dobna. Ebben a Debreceni Egyetem a „mi versenyzőnk”; az intézmény az elmúlt években szisztematikusan építette nagyvállalati kapcsolatait az ipari igények felé fordulva. Októberben 5,9 milliárd forint állami támogatást nyertek, amellyel stratégiai jelentőségű fejlesztéseket hajthatnak végre ipari szereplőkkel – írja a november 16-ai Hajdú-bihari Napló.
A megyei napilap szerdai számában egészoldalas interjút közöl a Debreceni Egyetem rektorával. Szilvássy Zoltán a Richter Gedeon Gyógyszergyárral való együttműködés kapcsán felidézte, hogy a vállalat és a Debreceni Egyetem már több nagyprojektet sikerrel vitt végig, egy gyógyszeripari klaszter tagjai mindketten, a két intézmény között szoros, bizalmi kapcsolat alakult ki az elmúlt években, így jutottak el odáig, hogy közös, biotechnológiai gyógyszerfejlesztésbe kezdenek januártól, mely során a Richter termékfejlesztésében az eddigieknél jóval komolyabb szerep jut az egyetemnek.
- A biotechnológiai gyógyszerfejlesztésben az egyetem elsősorban gyógyszeranalitikai és klinikai vizsgálatokat végez majd. Hatalmas sejttenyészetek a sejtek anyagcseréje során állítják elő a később gyógyszerként ampullába töltendő anyagokat. A biotechnológiai úton előállított gyógyszereket a gyártáshoz felhasznált élő sejtek hozzák létre, melyek működése, változó lehet, ipari körülmények között a végeredménynek mégis standard minőségűnek kell lennie, ami a gyártási technológia egyik legnagyobb kihívása. Minden egyes legyártott sorozatot analitikai és biológiai vizsgálatnak kell alávetni, amit törvények és rendeletek írnak elő. Az egyetem erőfeszítései arra irányulnak, hogy a gyógyszeripari szereplő (most a Richter) a sorozatgyártott biotechnológiai termék ezen előírt vizsgálatait minél nagyobb mértékben Debrecenben végeztethesse el (korábban ezen kötelező vizsgálatok csak külföldön voltak elérhetőek) – idézi az újság Szilvássy Zoltánt.
A rektor beszélt az egyetemi innovációs parkban létesítendő nemzeti vakcinagyárról is, ahol félüzemi struktúrában tudnak majd sejtalapú oltóanyagokat gyártani.
- Az országban jelenleg egyetlen olyan humán felhasználású oltóanyag-előállító van, amelyik adott esetben a hazai kormányzat támasztotta igényeknek megfelelő gyártási profilt képes kialakítani, a Fluart. Amíg azonban ők eddig szöveti alapú vakcinagyárat működtettek, addig a debreceni projektben most modernebb, sejtvonal alapú biotechnológiai vakcinagyártásba kezdünk. A kor igénye ugyanis már ez utóbbi, a biotechnológiai, sejtvonal alapú gyártás, amellyel tisztább, hatékonyabb és biztonságosabb oltóanyag hozható létre – fogalmazott Szilvássy Zoltán.
A rektor az együttműködés kapcsán kiemelte: a partner azért a Fluart, mert az ipari oltóanyag előállítási technológia know-how-ja kelet-közép-európai szinten is egyedül náluk érhető el, az egyetemnek pedig az a biotechnológiai felkészültsége van meg, amit egy ilyen cég a technológiai előrelépéshez akar használni.
- Ami a félüzemi struktúrát illeti, a terméket először elő kell állítani megvizsgálásra, törzskönyvezésre, utána termelhetünk piacra, maximum regionális méretben. Ha idáig eljutunk, három-négy év múlva, akkor már csak a sorozatgyártás méretnövelése van hátra, akkor jöhet a sorozatgyártó, nagyszériás gyártásra alkalmas cég, a nemzeti vakcinagyár, amihez legkevesebb hat év szükséges – sorolta Szilvássy Zoltán.
Az interjúban a rektor kitért arra is, hogy a vakcinagyárban gyors reagálással tudnának előállítani oltóanyagot a kórházakra nagy veszély jelentő nozokomiális baktériumfertőzések ellen is.
További részletek a mai Hajdú-bihari Naplóban.
Sajtóiroda
Biotechnológiai fejlesztésekről, egészségipari beruházásokról, valamint a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központról is beszélt Szilvássy Zoltán rektor a Hajdú-bihari Naplónak adott interjúban.
