A szakmai egyeztetés célja az új, rendszerszintű nemzeti élelmiszer-stratégia megalapozása, amely javítja a magyar agrár- és élelmiszerágazat globális és hazai láthatóságát, valamint társadalmi és kulturális presztízsét. A nyolcéves program legfőbb törekvése, hogy együttműködve az egyetemekkel, az akadémiai szférával, szakmai szervezetekkel és vállalatokkal egy „Új, Ennivaló Magyarország” jöjjön létre.
- A kormányzat élelmiszer- és táplálkozáspolitikai célkitűzéseinek fókuszában a megelőzés, az egészségfejlesztő táplálkozás és a közétkeztetés radikális minőségi megújítása áll, csökkentve ezzel a hibás táplálkozás miatt gyógyszert szedő 2,5 millió magyar számát. Úgy gondolom, hogy az élelmiszeriparnak a fogyasztói igényből kiindulva kell megtervezni a termelést. Társadalmunk már 30 éve arra szocializálódik, hogy az élelmiszer egyetlen értéke az olcsóság, ez a szemlélet azonban tönkreteszi a piacot és hatalmas mennyiségű élelmiszerhulladékot eredményez. Fel kell ismerni, hogy a mai generációk már nem a hagyományos érvek, hanem az egyedi és modern fogyasztói élmények alapján vásárolnak – jelentette ki Búza László, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium Élelmiszergazdaságért, -Forgalmazásért és -Műveltségért felelős államtitkára.
Az államtitkár az élelmiszer-műveltség, az élelmiszer-intelligencia és az edukáció fontosságát hangsúlyozta. Búza László küzdőtérnek nevezte az élelmiszerpiacot, amelybe az ágazat szereplői, vállalkozók, feldolgozók, termelők kiélezett harcot vívnak a fogyasztóért. Az államtitkár kiemelte: éppen ezért van szükség szervezett termékpályákra, világos élelmezési és táplálkozáspolitikára.
- Hazánk az élelmiszerek 45 százalékát importálja, illetve re-importálja. Végső célunk, hogy ezt az elavult, importfüggő, támogatásokból élő és presztízsét vesztett agráriumot egy modern, genetikai alapú, klíma-rezisztens és kulturálisan is büszke csúcságazattá alakítsuk át 8 éven belül – hangsúlyozta Búza László.
A szakmai megbeszélésen Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem ágazati fejlesztésért felelős rektorhelyettes, az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság főigazgatója bemutatta az intézmény agrárinfrastruktúráját.
- Az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság hat településen összesen mintegy 1600 hektáron gazdálkodik. Debrecenben 400, míg a nyíregyházi kutatóintézetben 600 hektáros területen több mint 60 kutató foglalkozik növénynemesítéssel, kutatásokkal, emellett egy vetőmagüzemet is üzemeltetünk. Újfehértón 210 hektáron telepítettünk gyümölcsöst és hamarosan elkészül a 10 ezer tonnás fűtőházunk, amely elsősorban a közétkeztetéshez kapcsolódó logisztikai központként üzemel majd. Tavaly megvásároltuk a Zsindelyes Pálinkafőzde Zrt-t, ahol gyógynövényekkel szeretnénk foglalkozni. Nagykállóban 250 hektáron állítunk elő vetőmagot, míg Kisvárdán ugyancsak gyümölcstermesztéssel és növénynemesítéssel foglalkozunk. Ez a kiterjedt intézményi struktúra is mutatja, hogy a Debreceni Egyetem számos területen kapcsolódik a hazai élelmiszeriparhoz – emelte ki Harsányi Endre.
Az agrár- és élelmiszeripar a Debreceni Egyetem stratégiai fókuszterülete, amelyen a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság mellett a Gazdaságtudományi Kar folytat oktatási, kutatási és szolgáltatói tevékenységet.
- A One Health – egy egészség alá szeretnénk szervezni az aktivitásainkat, miközben az együttműködő vállalkozásokkal és stratégiai partnereinkkel a gyakorlatorientált, digitalizált oktatásra, valamint a közvetlenül felhasználható kutatás-fejlesztési eredményekre fókuszálunk. Célunk a közvetlen innovációs igények becsatornázása a vállalkozásoktól, valamint egy regionális Living Lab, élő laboratórium kialakítása a tudásmegosztásra. Az élelmiszeroktatás már több mint 20 éve meghatározó területe a MÉK oktatási és kutatási rendszerének, a teljes vertikumot lefedő, gyakorlati fókuszú képzési rendszert egy hazánkban egyedülálló élelmiszerfeldolgozó üzem is támogatja – fejtette ki Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.
Fenyves Veronika, a Debreceni Egyetem oktatási elnöke, a Gazdaságtudományi Kar dékánja kiemelte, hogy az egyetem szinte valamennyi kara rendelkezik olyan szakmai és tudományos kompetenciákkal, amelyek kapcsolódhatnak az Élelmiszergazdaságért, -Forgalmazásért és -Műveltségért felelős Államtitkárság stratégiai elképzeléseihez és célkitűzéseihez. Ennek jegyében kezdeményezte az államtitkárság által felvázolt elképzelésekhez illeszkedő egyetemi kutatási, fejlesztési és szolgáltatási tevékenységek átfogó bemutatását, amely megalapozhatja a lehetséges együttműködési területek azonosítását és a közös szakmai programok kidolgozását.
A közétkeztetés fejlesztése olyan összetett feladat, amelyben a Debreceni Egyetem széles körű képzési és kutatási tevékenysége, valamint az egyes szakterületek együttműködése jelentős szerepet tölthet be. Az intézmény tudásbázisa az élelmiszer-előállítástól és az élelmiszer-biztonságtól a táplálkozástudományon és az egészségmegőrzésen át a különböző életkorú és egészségi állapotú népességcsoportok speciális táplálkozási szükségleteinek vizsgálatáig számos területet felölel.
- Az Egészségtudományi Kar sajátos hozzáadott értékét az jelenti, hogy képzési és kutatási tevékenységünk révén a táplálkozás kérdését nem csupán egészségügyi, hanem társadalmi és életminőségi összefüggéseiben is vizsgáljuk. A dietetikai, népegészségügyi, szociális és gerontológiai szakterületek együttes jelenléte lehetővé teszi, hogy a különböző életkorú és élethelyzetű emberek táplálkozási szükségleteit komplex megközelítésben értelmezzük. Különösen fontosnak tartjuk az időskorúak speciális igényeinek figyelembevételét, amelyhez az országban egyedülálló Gerontológiai Tanszékünk szakmai tudása is hozzájárul – hangsúlyozta Móré Marianna, a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Karának dékánja.
A kari vezető felhívta a figyelmet a közétkeztetésben dolgozó szakemberek kompetenciáinak fejlesztésére is. Mint elmondta: a rendelkezésre álló adatok szerint országosan 91 élelmezésvezetői állás betöltetlen, miközben a munkakör számos intézményben középfokú szakképzettséggel is ellátható.
- A közétkeztetés korszerűsítése nem valósítható meg kizárólag az alapanyagok, a technológiai feltételek vagy a szabályozási környezet fejlesztésével. Legalább ilyen fontos az ellátás megszervezéséért felelős szakemberek tudásának folyamatos bővítése. A Debreceni Egyetem rendelkezik azzal a multidiszciplináris szakmai háttérrel, amelyre építve az élelmezésvezetők számára célzott, felsőoktatási keretek között megvalósuló kompetenciafejlesztő képzés alakítható ki. Ez hozzájárulhatna a közétkeztetés szakmai színvonalának emeléséhez, a különböző táplálkozási szükségletek tudatosabb figyelembevételéhez és végső soron az ellátás minőségének javításához – vélekedett a dékán.
A Debreceni Egyetem jelenleg 3 betegellátási és 9 közétkeztetési intézmény mindennapi élelmezését biztosítja, naponta csaknem 8 ezer ember étkezését garantálja. Petróczki Gábor, az UD Campus Nonprofit Kft. catering igazgatója szerint az alapanyag-beszerzés és a közbeszerzési folyamatok átdolgozása szükséges, mivel a rendszer merevsége megnehezíti a megfelelő minőségű alapanyagok beszerzését.
Az egyeztetésen az egyetem élelmiszeriparhoz kapcsolódó intézményeinek bemutatkozása mellett szó volt az élelmiszerbiztonság, az élelmiszer- és táplálkozásmarketing, a fogyasztói magatartás területén végzett kutatásairól, és az ezekhez kapcsolódó egyedülálló eszközparkról is.
A látogatás alkalmával bemutatkoztak az államtitkárság főosztályai is. Az államtitkárság képviselői ellátogattak az agrárkar Komplex Rendszerek és Mikrobiom-innovációk Központjába és az Élelmiszeripari Innovációs Központba, valamint az AKIT Újfehértói Kutatóintézet élelmiszer-logisztikai bázisára is.
Sajtóközpont - ÉE