A Nemzetközi Űrállomáson mintegy 30 tudományos kísérletet végeztek, a programhoz 152 kutató csatlakozott. A Magyar Tudományos Akadémián tartott rendezvény résztvevőit videóüzenetben köszöntötte Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter, aki elismerését fejezte ki a programban részt vevő mérnököknek, kutatóknak, egyetemeknek és vállalatoknak.
Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntőjében kiemelte: a tudományos munka időtartama jóval hosszabb az űrutazásnál. A kérdések megfogalmazásával és a műszerek kifejlesztésével a kísérletek előkészítése már évekkel korábban megkezdődik, a hazatérést követően pedig a munka az adatok feldolgozásával és értelmezésével folytatódik. Ebből születnek azok az eredmények, amelyekre a jövőben más kutatók is építhetnek.
Kapu Tibor kutatóűrhajós, a HUNOR-program igazgatója beszédében felidézte, hogy az MTA egykori Interkozmosz Tanácsa révén az Akadémia a magyar űrrepülés bölcsője. Mint mondta: a HUNOR Magyar Űrhajós Program során távolról sem volt egyszerű dolguk. Több mint 40 év után kellett újra megismerkedniük a világűr rejtelmeivel és nehézségeivel. A kutatóknak olyan kihívásokkal kellett megbirkózniuk, melyekkel más területen egyáltalán nem találkozhattak volna.
A Debreceni Egyetem agyi véráramlás-dinamikai vizsgálatainak eredményét Csiba László, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Neurológiai Tanszékének egyetemi tanára és Balogh Eszter tanársegéd mutatta be.
Az Általános Orvostudományi Kar Neurológiai Tanszékének munkatársai a VISPRO-kísérletben azt vizsgálták, hogyan változik az agyi vérkeringés és annak szabályozása űrutazás során. Az agy zavartalan vérellátása ugyanis alapvető az idegrendszer megfelelő működéséhez. Ezért annak megértése, hogyan alkalmazkodik az agyi keringés a súlytalansághoz, az űrhajósok egészsége és a küldetések biztonsága szempontjából is fontos.
Balogh Eszter a tudományos vizsgálatok bemutatásakor elmondta: a kutatás során egy űrhajósnál a repülés előtt, a Nemzetközi Űrállomáson teljesített küldetés közben, majd a Földre való visszatérés után több alkalommal végeztek méréseket. Ehhez egy speciális ultrahangos módszert, az úgynevezett transzkraniális Dopplert (TCD) használták, amellyel a koponyacsonton keresztül mérhető az agyi erekben áramló vér sebessége. Az ultrahang kis mérete, hordozhatósága és biztonságos alkalmazhatósága miatt jól használható az űrben is.
- A hagyományos TCD-vizsgálathoz képzett szakemberre van szükség, ezért egy robotizált rendszert választottunk, amelyet megfelelő felkészítés után az űrhajós önállóan is tudott használni. Ilyen robotizált TCD-rendszert korábban még nem alkalmaztak űrrepülés során. Vizsgálataink szerint az űrhajósnál az agyi keringés több mutatója is megváltozott a küldetés során és a visszatérést követően. Az eredmények arra utalnak, hogy az agy különböző területeinek vérellátása nem feltétlenül azonos módon alkalmazkodik az űrutazás körülményeihez. A visszatérés után csökkent az agyi erek alkalmazkodóképességét jelző egyik mutató, miközben a vizuális ingerre adott keringési válasz összességében megőrzött maradt – fejtette ki Balogh Eszter.
Az Általános Orvostudományi Kar kutatója hozzátette: a kutatás azt is megmutatta, hogy a robotizált TCD alkalmas önállóan végzett mérésekre az űrben. Így az eszköz az ISS-en maradt, és bekerült az űrállomás hivatalos eszköztárába is. A módszer így a jövőben lehetőséget teremthet az űrhajósok agyi keringésének rendszeres követésére.
A VITAPRIC-program keretében az első magyar űrnövénybiológiai és űrkertészeti kutatási program valósult meg a Nemzetközi Űrállomáson. A DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Alkalmazott Növénybiológiai Intézetének munkatársai a retek, búza és növényfajok csírázásához, fejlődéséhez igazított, részben zárt, passzív szellőzésű növénykutató eszközcsaládot terveztek és nyomtattak a Pécsi Egyetem 3D Nyomtatási és Vizualizációs Központ munkatársainak közreműködésével 3D-ben polikarbonátból.
Domokos-Szabolcsy Éva, a debreceni agrárkar egyetemi docense a kutatás eredményeit bemutató előadásában elmondta: a kísérlet során, az összesen 12 egységből álló kit mindegyikében kifejlődtek a növények. Ez volt az első sikeresen végrehajtott növénybiológiai kísérlet az ISS utasterében, nem optimalizált környezeti feltételek mellett. Az eszköz pedig megkapta a legmagasabb szintű TRL9 eszközminősítést.
- Az eszközcsalád szállítása és működtetése szempontjából kardinális szempont volt a térfogat és vízhasznosítás is. Ehhez igazodva a szállítási payload térfogat mindössze 4,7 dm3 volt és a két hétig tartó növénynevelés során Kapu Tibor kutatóűrhajós csaknem 500 ml vizet használt fel. A növénynevelési kísérlet másik lényeges aspektusa volt a „priming”, a magelőkezelés, aminek több formáját alkalmazzák földi körülmények között a csíraképesség javítása érdekében és stresszekkel szembeni tolerancia fokozása végett. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a növényeket érintő űrkörnyezet jelentette extrém stresszhez való alkalmazkodásban, továbbá az egészségügyi szempontból előnyös, biológiailag aktív anyagok szintézisében jelenthet-e előnyt ez a magelőkezelési módszer – fejtette ki Domokos-Szabolcsy Éva.
A kutató mint mondta: a több irányú mérések még zaljanak, de az már látszik, hogy az űrkörnyezet és priming, illetve ezek interakcióban jelentősen befolyásolták a növények elsődleges anyagcsere folyamatait, ionhoemosztázisát fajtól függően eltérő módon.
- Élelmiszerbiztonsági szempontból vizsgálva a retek és búza mikrobiom eredmények azt mutatják, hogy ezek a mikrozöldek biztonságosnak tekinthetőek. Ugyanakkor nem várt módon, az alacsony abundanicában lévő, mikroorganizus taxonok diverzitását jelentősen befolyásolta az űrkörnyezet és priming – ismertette Domokos-Szabolcsy Éva egyetemi docens.
A növénybiológiai kutatók szerint a megszerzett eredmények, tapasztalatok nemcsak jövőbeli űrküldetésekhez lehetnek hasznosak, hanem a földi, zárt rendszerű, erőforrástakarékos növénytermesztés számára is. A következő lépés olyan rendszerek fejlesztése, amelyek már teljes növények felnevelésére is alkalmasak – akár a Földön, akár az űrben.
A kutatások tudományos eredményeinek publikálása folyamatban van.
Sajtóközpont - MTI/ÉE
Fotó - Ludman Dániel /HUNOR-program