A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Állattudományi Bizottságának tagjai az állattenyésztés- és takarmányozástudományok, valamint az ezekhez kapcsolódó tudományterületek elismert képviselői, köztük akadémikusok, az MTA doktorai és a tudományos köztestület választott tagjai.
- A Tudományos Akadémia képviseli azt a rendező, szervező egységet, ami a magyar tudományos életet a legfelsőbb szinten koordinálja. Hiszen nagyon fontos, hogy a különböző tudományos műhelyek ne párhuzamosan tevékenykedjenek, hanem egymást erősítve, komplementer módon. Ennek szép példája az, amikor összegyűlnek az akadémia egyes osztályai, és megvitatják az aktuális, ránk leselkedő problémákat és veszélyeket, továbbá a megoldásokról is egyeztetnek. A bizottság mai ülésén priorizáljuk a kihívásainkat, egyeztetjük az eredményeinket, és közösen olyan irányba indulunk tovább, amely a leghatékonyabb eredménnyel segíti a hazai mezőgazdaság fejlődését – mondta az ülést megelőzően a hirek.unideb.hu-nak Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.
Az MTA ötven tagú testületének feladata, hogy figyelemmel kísérje az állattudomány hazai és nemzetközi fejlődését, a kutatóhelyeken folyó szakmai munkát, és kezdeményezze az aktuális tudományos kérdések megvitatását. Véleményeivel, állásfoglalásaival és javaslataival közvetlenül hozzájárul az MTA Agrártudományok Osztálya szakmai döntéseinek előkészítéséhez.
- Az akadémiának meg kell nyilvánulnia és segítenie kell a magyar agráriumot a tudomány adta lehetőségekkel. A Debreceni Egyetem az egyik bástyája a magyar agrár-felsőoktatásnak, ahol ismerik és értik a mezőgazdaság problémáját és tenni akarnak fejlődéséért. Az elmúlt időszak időjárása azonban olyan kihívások elé állította az egész gazdaságot, amire közösen, összefogva kell választ adnunk. Az agrárium nem egy gyorsan reagáló gazdasági szektor, szisztematikusan, a szakmabeli, gyakorló szakemberekkel együtt kell kidolgoznunk azt, hogyan tudjuk az ágazatot átsegíteni ezen a nehéz helyzeten – fejtette ki Urbányi Béla, az Állattudományi Bizottság elnöke.
Az MTA levelező tagja szerint ehhez a tudományos közéletnek oda kell tennie azt a gyakorlatban hasznosítható tudást, amivel segíteni tudja a gazdák mellett a politikai döntés-előkészítőket és döntéshozókat is.
- Az akadémia és így a bizottságunk feladata az ágazat problémás területeinek feltárása és áttekintése is. Így mai ülésünkön egyebek mellett szó lesz a hazai állatvédelem helyzetéről is. A szabályozási rendszerrel való együttműködésünk szakmai alapjait dolgozzuk ki. Hiszem és vallom, hogy a magyar agráriumnak van jövője, de azt csakis a gyakorlati szféra, szabályozási környezet, tehát a kormányzat és a tudomány együtt fogja tudni megoldani – tette hozzá Urbányi Béla.
Komlósi István, a Debreceni Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola vezetője hangsúlyozta: a bizottság munkája így nemcsak az aktuális kutatási eredmények értékelésére terjed ki, hanem a hazai állattudomány tudományos utánpótlásának, minőségi követelményeinek és szakmai fejlődési irányainak alakítására is. A bizottság Debreceni Egyetemen tartott ülése ezért egyben lehetőséget teremt arra is, hogy a hazai állattudomány vezető kutatói közvetlenül találkozzanak a DE MÉK oktatóival, kutatóival és szakmai műhelyeivel.
Sajtóközpont - ÉE
A bizottságnak négy debreceni egyetemi tagja van, az elmúlt három és a jelenlegi ciklusban is a bizottság alelnökét a DE adta. A tisztséget jelenleg Kusza Szilvia, az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ professzora tölti be.