A család jelentősége az irodalomtörténetben

A különböző életformák és a család megjelenését vizsgálták elsősorban a 20-21. századi művekben az Életformák (Család – Élet – Irodalom) címmel rendezett kétnapos irodalomtörténeti konferencia előadói. Az október 10-11-i szakmai tanácskozást közösen rendezte a Fiatal Írók Szövetsége és a Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete.

A konferencia a szakmai találkozáson túl több generáció – fiatal írók, PhD-hallgatók, egyetemi oktatók, professzorok – számára biztosított lehetőséget arra, hogy bemutassák tudományos kutatásaik legfrissebb eredményeit.

A tanácskozás szorosan kapcsolódott a DE intézetének Biopoétika a 20-21. századi magyar irodalomban című OTKA pályázatához, amelyben konzorciumi partnerként vesz részt az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszéke.

- A család mint téma kortalan, hiszen a Biblia, az antik irodalom vagy akár az izlandi saga-k óta számtalan mű központi témája. Az elbeszélő prózában a családregény az, amely az ősidők, de főként a 19. század óta foglalkozik azzal, hogyan öröklődnek különböző tulajdonságok, milyen szerepet játszik a személyiség életében a családi örökség és a nevelődés, mennyire tud megtartó erő lenni, mennyire tud hozzájárulni a személyiség fejlődéséhez és szabadságához. Mindez akár aktuálpolitikai kérdés is lehet a 21. században, de mi természetesen mindezt az irodalomtörténet szemszögéből vizsgáltuk – mondta a hirek.unideb.hu portálnak Szirák Péter, a DE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet professzora, a kutatócsoport vezetője.

A rendezvényen a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) támogatásával a pályakezdő irodalomtörténészek is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra.

- Az irodalom ma már nem kizárólag a nyomtatott kiadványokat jelenti, hiszen a különböző alkotásoknak számtalan megjelenési formájuk van. Ez utóbbi témával, a digitális bölcsészettel, a közösségi platformokkal több fiatal kutató is foglalkozik. A FISZ feladata elsősorban a fiatal irodalmárok felkarolása, ami számunkra nem csupán a fővárost jelenti, ezért is csatlakoztunk örömmel a debreceni konferenciához, hiszen a város egyetemének nagy hagyományai vannak az irodalomtörténet ápolása terén – hangsúlyozta Pinczési Botond, a FISZ elnökségi tagja, a konferencia társszervezője.

Az előadások mellett a rendezvényen alkalom nyílt az elhangzottak megvitatására, valamint a Vágott Méret címmel útjára induló sorozat részeként Urbán Andrea, a DE Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskola hallgatója beszélgetett Nagy Dániellel és Majláth Ákossal közelmúltban megjelent versesköteteik kapcsán költészetről, családról.

A tanácskozásnak a DE Főépülete és a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Bizottságának Székháza adott otthont.

Sajtóközpont – BZs