Teltház előtt tartott rendhagyó előadást csütörtökön a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. A rendezvényre jelentkezők nagy létszáma miatt az oDEon színház adott otthont a miniszter előadásának, a programra csaknem 400, többségében gazdaságtudományi tanulmányokat folytató hallgató érkezett.
- A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara kiemelt figyelmet fordít arra, hogy Magyarország, az Európai Unió és a világ gazdaságát a lehető legtöbb aspektusból, tudományos megalapozottsággal, de mégis gyakorlatiasan mutassa be hallgatóinak. Oktatóink folyamatosan végzik kutató munkájukat, melyek keretében a legfrissebb információkat is vizsgálják, eredményeiket pedig beépítik oktatói gyakorlatukba. Fontos számunkra továbbá, hogy a leghitelesebb forrásból szerezzünk információkat a nemzetgazdaság működéséről, a kormány terveiről, jövőbeli programjáról – hangsúlyozta köszöntőjében Fenyves Veronika dékán.
- Örüljetek, hogy ezen az egyetemen tanulhattok! – hívta fel a hallgatók figyelmét Nagy Márton. A háború és a szankciók hatása a gazdasági folyamatokra című előadásában a gazdaságfejlesztési miniszter részletesen beszélt az energiaárakról. Kiemelte, hogy tavaly 4 ezer milliárd forint többlet terhet jelentett az hazai büdzsének az előző évhez viszonyítva a háború okozta energiaválság.
Az infláció kapcsán elmondta, hogy a jelenlegi 25,7 százalékról várhatóan a második félévtől kezd drasztikusan csökkenni, és az ársapka kivezetésével előbb 9%-ra, majd a tervek szerint az év végére 6%-ra mérséklődik. Hozzátette: az élelmiszerárak emelkedése 65%-a globális, 35 %-a belső, azaz hazai tényezőkből ered, ugyanis az aszály és az energiaár-robbanás együttesen lökte az egekbe az élelmiszerárakat. A vállalkozói szektor számára kínált, illetve a lakossági hitelekről úgy nyilatkozott, hogy mindkét esetben a kormány támogatására volt szükség ahhoz, hogy a hitelkihelyezések ne torpanjanak meg a magas kamatok miatt.
Előadása végén néhány hallgatói kérdésre is válaszolt a miniszter, melyek között kiemelte, hogy a modellváltás a legjobb dolog, ami az egyetemekkel történhetett.
- Végre olyan emberek ülnek az egyetemek irányításában, akik ismerik az üzletet, akik közelebb hozzák egymáshoz a gazdasági életet és a felsőoktatást. A hallgatók képzése is a gazdaság igényeinek megfelelően történik, legyen szó orvos-, gazdaságtudományi, vagy műszaki területekről. Budapest mellett a második legszárnyalóbb régióban tanultok, ahol hatalmas lehetőségek vannak, ezért örüljetek, hogy ezen az egyetem hallgatói lehettek! Itt rengeteg olyan dolog történik, ami tényleg nagyon érdekes, és adott esetben nemcsak a padokban tudtok tanulni, hanem a való életbe kilépve megtapasztalhatjátok, alkalmazhatjátok az elméletben elsajátított ismereteket – fogalmazott Nagy Márton.
A miniszter hozzátette, hogy Debrecenben mindössze két komolyabb probléma akad, de mindkettőt a kormánynak kell megoldani: honnan lesz energia és képzett munkaerő ehhez az óriási léptékű gazdasági fejlődéshez, ami ebben a régióban zajlik.
A gazdaságfejlesztési miniszter az előadást követően látogatást tett a Vezér utcai Innovációs Központban, ahol az intézmény és a fenntartó alapítvány vezetőivel áttekintették az egyetemi kutatás-fejlesztési és innovációs ökoszisztémát.
- Ez az egyetem valójában már nem is csak egyetem, hanem egy cég, amely jelentős üzleti hálóval, valamint egy hatalmas sportklubbal is rendelkezik. Kiemelkedő példája annak, hogy az oktatás hogyan tud a gazdasághoz közel kerülni. Alapvetően minden felsőoktatási intézmény álma – és a debreceni jó úton halad –, hogy önfenntartóvá váljon. Példaértékű továbbá az is, hogy az egyetlen egyetem, melynek ipari parkja van. Áttekintettük a területet, a már folyamatban lévő beruházásokat, valamint a tervezett további fejlesztéseket is, a minisztérium támogatni fogja azokat – nyilatkozta az intézményi vezetőkkel tartott megbeszélést követően Nagy Márton.
Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke hangsúlyozta: olyan fejlesztéseket kell végrehajtani, melyek a képzés, a tudomány és az ipar összekapcsolódását segítik. Így egy olyan ökoszisztéma jön létre, mely a társadalmi érdeket, a gazdaságot is szolgálja.
- Az ezekből származó bevételeket vissza lehet forgatni alap- vagy alkalmazott kutatásokra. Így lehet egy újfajta együttműködést végigvinni, ahol különböző partnerekkel, kutatásokkal, fejlesztésekkel és azokhoz kapcsolódó gyártási tevékenységgel teljes innovációs folyamat megvalósulását segíthetjük elő. Azért fontos, hogy új szemléletű oktatásunk és kutatásaink legyenek, mert a gazdaság olyan fiatalokat vár, akik foglalkoztak már innovációs tevékenységgel, kutatási kérdésekkel, melyek egy adott gazdálkodónak hozzáadott értéket tudnak adni, ezáltal javítva az eredményességét – vélekedett az elnök.
Szilvássy Zoltán rektor a megbeszélés kapcsán az egyetem nemzetközi nagyvállalati kapcsolatrendszerét emelte ki.
- Az a vertikálisan felépített innovációs rendszer, ami a Debreceni Egyetem van, egyedülálló Európában és Amerikában is. Azt gondolom, hogy ezzel a megközelítéssel, ezzel az infrastruktúrával bizakodva tekinthetünk a jövőbe, és szeretnénk a hazának a szolgálatára lenni – fogalmazott Szilvássy Zoltán.
A találkozón részt vett Kósa Lajos országgyűlési képviselő is, aki kiemelte, hogy Debrecen a kormány iparfejlesztési stratégiájának egyik kulcshelyszíne, a magas hozzáadott értékű szolgáltatás- és iparfejlesztésnek pedig meghatározó tényezője a Debreceni Egyetem.
DE Sajtóközpont – TB/TH
