A 200 éves Jókai Mór hagyományai címmel tartott előadást a gimnázium 11. évfolyamos diákjainak Bényei Péter, a Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet egyetemi docense. A Jókai Mór-emlékévhez kapcsolódóan szó volt az író megosztó személyiségéről és sokszínű pályájáról is.
- Jókai Mór amellett, hogy költő, politikus és újságíró volt, kertész és botanikus is egyben. Saját korának világhírű alkotója, regényeit számos világ- és kelet-európai nyelvre lefordították, ám később a világirodalmi kánonba – közép-kelet-európai származása miatt – már nem kerülhetett be. Hatalmas szépirodalmi életművet hagyott maga után. 1894-ben pályájának ötvenéves évfordulója alkalmából száz kötetben adták ki műveit – mondta Bényei Péter.
Jókai elismertségét és népszerűségét jelzi, hogy az 1900-as párizsi világkiállítás magyar pavilonjának egy Jókai-szobája is volt, amely elnyerte a világkiállítás nagydíját. Oroszországban pedig annyira népszerű volt, hogy Csehov paródiát is írt róla – hangzott el a tudósiskolában.
- Jókai 1861-1896 között (kisebb megszakításokkal) parlamenti képviselő, 1897 és 1904 között a főrendi háza tagja, de nem volt politikus alkat. Visszaemlékezések szerint szelíd, kedves ember volt, aki mindig mindenkinek segíteni akart. Emellett arcvaksága volt, amely politikusként sok kellemetlen helyzetet eredményezett számára. Bár regényeiben számtalan fiktív arcot alkotott, festett meg a rá jellemző leírásaiban, azonban ő maga keveset ismert fel – fejtette ki a BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet egyetemi docense.
Jókai Mór pályája során szerkesztette az Életképek című időszaki lapot, a Vasárnapi Újság hetilapot, az Üstökös érclapot, valamint a Hon című politikai napilapot is.
- Ismertségének és elismertségének egyik példája, hogy 1874-ben az újságírók elől elzárkózó Otto von Bismarck német kancellár interjút adott neki. A beszámolót egyebek mellett a New York Times is átvette. Jókai Mórt pályája során azonban számtalan kritika is érte. Reviczky Gyula A fakó poéta című versében fejtette ki véleményét az íróról, míg a 12 éves Karinthy Frigyes naplóbejegyzésében írta le gondolatait Jókai kései házasságának botrányáról – tette hozzá Bényei Péter.
A Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet egyetemi docense szerint a digitális világban élő mai fiatalság nehezen fogadja be Jókai vizuális nyelvi világát, hosszú leírásait. A szélesebb köztudatban művei mára a kötelező olvasmányok rémévé váltak, amelyek „megutáltatják” az olvasást a gyerekekkel. A Jókai-életmű ennek ellenére egy kincsesbánya a lassú és figyelmes olvasást elsajátítók számára. Az olvasás képessége és gyakorlata rengeteg áldással jár, megszépíti és sok tekintetben megkönnyíti az ember életét, s Jókai ehhez számos történettel járulhat hozzá – fejtette ki a szakember.
Sajtóközpont - ÉE
