A 18-19. században végbement, az emberek mindennapjait, életminőségét jobbá tévő ipari forradalom és a tudományos kutatások nyomán elért eredmények mind az emberi intelligenciának köszönhetők – vélekedett Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, a Debreceni Német Kulturális Fórum és a Budapesti Goethe Intézet által a mesterséges intelligenciáról szervezett konferencián. Elmondta: az ipar fejlődése mára eljutott a mesterséges intelligenciáig, amely nélkülözhetetlen például az önvezető autókban, a telekommunikációban és a gyártástechnológiában. – Az emberiség továbblépéséhez nélkülözhetetlen a digitalizáció és annak még szélesebb körű elterjedése – jelentette ki. Kossa György szerint természetes, hogy ettől sokan idegenkednek, ezért a fejlesztések pozitív hatásait be kell mutatni és ebben fontos szerep vár az ipar szereplőire, a kultúra közvetítőire és az oktatásra. Az elnök kifejtette: a jövő kutatói, gazdasági szakemberei szerint 2030-ra a globális GDP 14-16 százalékkal lesz magasabb a mesterséges intelligencia alapú technológiák folyamatosan gyorsuló terjedésének köszönhetően. Mivel ez akkora jelentőséggel bír, mint egykor az első ipari forradalom, az ezzel foglalkozó felsőfokú oktatásnak, kutatásnak kulcsszerepet kell ebben elfoglalnia. – A Debreceni Egyetem mindent meg fog tenni azért, hogy ezek az együttműködések egyre nagyobb teret kapjanak – jelentette ki.
Papp László, Debrecen polgármestere arról beszélt, hogy a tudománynak köszönhetően az előttünk álló 30 évben a világ többet fog változni, mint a mögöttünk hagyott 100 esztendőben. – Egy ország, egy város jövője nagyrészt ma azon múlik, hogyan tudja polgárait az oktatással ezekre a kihívásokra felkészíteni – fogalmazott a városvezető.
Azon dolgozunk a Debreceni Egyetem vezetésével, hogy jövőre itt adhassuk át a legnagyobb hazai, 5 petaflopszos szuperszámítógépet. Azaz, ha mesterséges intelligenciáról van szó, a Debreceni Egyetem megkerülhetetlen - hangsúlyozta Solymár Károly, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára. Úgy vélte, hogy ami régen acél volt és benzin, az most félvezető és adatkészletek, ami tegnap megawatt volt, abból mára terrabájt lett. Amennyiben az ezek miatt felmerülő kérdésekre időben adunk válaszokat nyertesei lehetünk ennek a korszakváltásnak – hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár.
A rendezvényen Hajdu András, a DE Informatikai Kar dékánja: Átállás adatvezérelt gazdaságra és kutatásra mesterséges intelligencia alapokon egy multidiszciplináris környezetben címmel, Csukonyi Csilla a DE Bölcsészettudományi Kar, Piszichológiai Intézet adjunktusa Human-robot interactions at the workplace: a Neurotech social robotics projekt at the University of Debrecen, míg Evelin Hust, a Budapesti Goethe Intézet igazgatója: Mi és MI címmel tartott előadást. Csukonyi Csilla bemutatta a DE Neurotech WP6 Robotika kutatócsoportjának (vezetője: Takács Levente) munkáját és kutatási eredményeit is.
A tanácskozást Keményfi Róbert, a DE Bölcsészettudományi Karának dékánja által vezetett kötetlen beszélgetés zárta, melynek keretében a jövőbeli egyetemi - ipari, valamint a német - magyar együttműködés lehetőségeiről esett szó.
Sajtóiroda - OCs
