A Debreceni Egyetem (DE) kancellárja az online rendezvényen mondott köszöntőjében hangsúlyozta: a felsőoktatási intézmény sokrétű együttműködést alakított ki a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB). A jegybank munkatársai például rendszeresen tartanak kurzusokat a DE Gazdaságtudományi Karán szabadon választott tantárgyak keretében, miközben egyetemi kutatási programokat is finanszírozott a pénzintézet. Az elmúlt három évben pedig több mint ezer debreceni egyetemi hallgató vett részt az MNB-kurzusokon.
- A Magyar Nemzeti Bank munkatársainak jóvoltából hallgatóink az elmélet mellett gyakorlati tudást is szerezhetnek. Olyan mikro- és makrogazdasági ismeretekhez jutnak, amelyek az állami irányokat is megszabják. Ez a közvetlen tapasztalat, ismeret sokat jelent a reguláris tantervi képzés mellett – fogalmazott Bács Zoltán.
Baksay Gergely, az MNB Közgazdasági elemzésekért és versenyképességért felelős ügyvezető igazgatója a konferencián elmondta: a Debreceni Egyetemen a jegybank támogatásával hét különböző pénzügyi, gazdasági innovációval foglalkozó kutatási projektet valósítottak meg, melyek elkészítésében szakértőik közreműködtek.
– Nagyon jó minőségű anyagok, kutatások születtek. Az ilyen célzott kutatások azért is nagyon fontosak, mert minden gazdasági döntés mögött közvetve, vagy közvetlenül ott kell legyen egy alapos pénzügyi elemzés vagy gazdasági hatásvizsgálat – jelentette ki.
Oláh Zsolt, az MNB főosztályvezetője a gazdaságpolitikai döntések és az azokat megalapozó kutatások szimbiózisáról beszélt. Kiemelte a pénzügyi piacok és a hitelezési folyamatok jelentőségét, két területet, ahol olyan egyensúlytalanságok épülhetnek fel, amelyeket a „klasszikus” egyensúlyi modellek nem tudnak megjeleníteni, és amelyek kiemelten fontos területei lettek a jegybanki döntéshozatalnak 2008 óta a világon mindenhol.
Előadásában kitért rá, hogy a Magyar Nemzeti Bank is hangsúlyosan foglalkozik a rendszerszintű kockázatokkal, és elkerülendő a negatív reálgazdasági visszacsatolásokat, szükség esetén eszközöket is bevet ezek kezelésére Ilyenek például az úgynevezett adósságfék szabályok, vagy akár a Növekedési Hitelprogram.
- A gazdaság ciklikus viselkedésében kisebb, nagyobb veszélyekkel mindig ott lesznek a pénzügyi kockázatok is, ezért ezek megjelenítése a döntéshozatalt megalapozó tanulmányokban elengedhetetlen – mutatott rá.
Hozzátette: nem minden közgazdasági modell képes erre, de vannak eszközök, amelyekkel olyan szimulációkat állíthatunk elő, amelyek beépítik ezeket a kockázatokat és vizsgálhatóvá válnak velük különböző gazdaságpolitikai intézkedések akár hosszabb távon is.
- Az egyik legösszetettebb piac a lakáspiac, amelyben egyszerre jelennek meg a hitelezés, az eszközárak és a piaci súrlódások kockázatai, de ennek komplex vizsgálata is lehetővé válik az MNB legújabb modelljében – derült ki Oláh Zsolt szavaiból.
Sajtóiroda - OCs
