Az EIT Health egy egészségügyi innovációs hálózat, amelyben felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és iparvállalatok működnek együtt, hogy az európai emberek egészségi állapotának javítása érdekében közösen találjanak korszerű és új megoldásokat, ezzel hozzájárulva az európai egészségügy fenntarthatóságához, és javítva a lakosság életminőségét.
A szervezet múlt pénteki éves párizsi ülésén döntött arról, hogy a Debreceni Egyetemet is tagjai közé választja. Az intézmény egészségipari innovációs tevékenységéről hétfőn már Brüsszelben, Magyarország unió mellé rendelt képviseletén tartott kerekasztal-beszélgetésen számolt be Szilvássy Zoltán rektor.
- Egyetemünk Magyarországon egyedülálló módon egy speciálisan integrált innovációs rendszert épített ki, amelynek tagjai kormányzati és ipari partnerek, egyetemek, akadémiai partnerek és pénzintézetek. Az intézményben a tudományos kutatástól, a klinikai vizsgálatokon át a gyártásig folynak tevékenységek. A Debreceni Egyetem Kelet-Magyarországon a legnagyobb egységes egészségügyi rendszerrel rendelkezik a régióban, évente több mint 6,5 millió betegkontaktussal. Ez kiváló alapot biztosít a klinikai vizsgálatok, a transzlációs medicina, a gyógyszervizsgálatok terén, valamint a széleskörű együttműködéshez az olyan kiemelkedő ipari partnerekkel, mint a GE és más európai tudományos partnerekkel egyaránt – fogalmazott Szilvássy Zoltán.
A nemzetközi találkozón Catherin Estrampes, a GE Healthcare európai vezérigazgatója elmondta, hogy a szervezet régóta partnerségben áll, és támogatja az Európai Innovációs és Technológiai Intézet egészségügyi részlegét (EIT Health), amely egyfajta kutatási és innovációs ökoszisztémát hozott létre az egészségügy területén az EU-ban. Hozzátette: elkötelezettek az egészségügy terén áttörést jelentő innovációk elősegítése és fejlesztése mellett. Ennek kapcsán kiemelte a Debreceni Egyetem tevékenységét, amely a GE Healthcare budapesti központjával együtt kapott elsőként lehetőséget arra Magyarországon, hogy részt vegyen a világ vezető műszaki egyeteme, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) Catalyst módszertanának európai meghonosításában.
- Egyre több együttműködésre kerül sor szerte a világban, és Magyarország megint csak élen jár ezen a téren. 2020-ban az MIT együttműködve a GE-vel és a Debreceni Egyetemmel beindítja az MIT Catalyst programot, amely összekapcsolja Debrecent a Boston környéki K+F központokkal, az élettudományok területén működő, az ökoszisztéma részét képező innovációs központokkal, valamint olyan európai egyetemekkel, mint a Friedrich-Alexander-Universität Erlangenben és a Madridi Műszaki Egyetem – hangsúlyozta Catherin Estrampes.
A brüsszeli találkozón Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette: a magyar gazdaságpolitika célja, hogy a kutatásra és a fejlesztésre helyezze a hangsúlyt.
- A magyar kormány számos lépést tett és tesz annak érdekében, hogy a globális kihívásokhoz alkalmazkodó, az ország versenyképességét növelő innovációs ökoszisztémát hozzon létre. Ennek érdekében alakította át a támogatási rendszert, hogy kiemelt kormányzati forrásokat kapjanak azok a vállalatok, amelyek új technológiát telepítenek az országba. Magyarország kiemelt támogatást nyújt a technológia-intenzív beruházási projekteknek, valamint a kutatás-fejlesztésbe befektető vállalatok számára. Hazánk ideális kutatás-fejlesztési helyszínné kíván válni, a legvonzóbb és legkedvezőbb befektetési környezetet szeretné kínálni Európában – részletezte a miniszter.
Sajtóiroda - TB
