Fiatal kutatók a gyógyszerészet szolgálatában

A korszerű gyógyszerfejlesztéstől a daganatos betegségek kezelésén át a gyógyszermellékhatások vizsgálatáig számos aktuális tudományos témában mutatták be kutatási eredményeiket a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának hallgatói a csütörtökön rendezett kari DETEP-konferencián. A Magyar Tudomány Ünnepe programsorozathoz kapcsolódó eseményen két szekcióban összesen 17 előadás hangzott el.

A 2008 óta működő Debreceni Egyetem (DE) Tehetséggondozó Programja (DETEP) azoknak a hallgatóknak kínál lehetőséget, akik tanulmányaik mellett tudományos kutatással is szeretnének foglalkozni. A program célja a tehetségek felkarolása, a doktori képzésre való felkészítés, valamint az egyetemi oktatói és kutatói utánpótlás biztosítása. A résztvevők egyéni munkaterv alapján, témavezetőik segítségével dolgoznak, eredményeiket pedig konferencia-előadásokon, posztereken és tudományos publikációkban ismertethetik.

A magyar és külföldi hallgatók részvételével zajló mostani DETEP konferencia megnyitóján Lekli István, a DE Gyógyszerésztudományi Karának (GYTK) oktatási dékánhelyettese elmondta: a rendezvény a fiatal tehetségek szakmai fejlődését és az előadói készségek fejlesztését is szolgálta.

–    Nagyon fontos, hogy megtanítsuk a hallgatókat arra, hogy a saját eredményeiket megfelelően el tudják mondani a zsűrinek, vagy akár közérthető nyelven egy laikusnak is el tudják magyarázni, hogy mi az, amivel ők foglalkoznak - ismertette Lekli István, a DE GYTK oktatási dékánhelyettese.

Borbás Anikó, a DE GYTK közkapcsolati dékánhelyettese kiemelte: az oktatók örömmel látják, ha a hallgatók nem csak a kötelező egyetemi tanulmányaikat végzik, hanem érdeklődnek a kutatás iránt, és erre időt, energiát fordítanak.

–    Több éve hagyomány, hogy a DETEP-en nemcsak egyetemisták mutatják be a kutatásaikat, hanem középiskolás kutató diákok is részt vesznek. Az itt szereplő diákokban, hallgatókban a jövő kutatóit, oktatóit látjuk – jelentette ki Borbás Anikó.

A DE GYTK Rex Ferenc utcai épületében tartott konferencia programjában a gyógyszertechnológia, a gyógyszerhatástan, a gyógyszerészi kémia és a gyógyszerbiztonság legkülönbözőbb területei kaptak helyet.

A konferencia első szekciójában Bodó Ákos a növényi kivonatokkal kezelt borsócsíranövények E. coli baktériumra gyakorolt hatását vizsgálta, Balázsfalvi Barbara az siRNS-tartalmú lipid nanorészecskék fejlesztésével, jellemzésével és sejtszintű felvételével kapcsolatos kutatási eredményeit ismertette. Püspöki Zsófi a lektininhibitorok fejlesztéséhez kapcsolódóan anionos oldallánccal rendelkező tiodigalaktozid szintéziséről számolt be, míg Váradi Róbert a 3D modellezés és a HME-FDM technológiával készülő implantátumok lehetőségeit mutatta be. Agócs Kiss János a MYD88 gén siRNS-közvetített csendesítésének gyulladásos jelátvitelre gyakorolt hatását elemezte THP-1 makrofágmodellben, Fekete Gergely József pedig az EGF-receptor intrakrin működésének vizsgálatát állította előadása középpontjába. Szabolcsi Henriett Tünde az SGLT-gátlók farmakokinetikai jellemzői és a húgyúti fertőzések közötti összefüggéseket kutatta, Mehrshad Jokartangkarami pedig az epilepsziaellenes gyógyszerek alkalmazásával összefüggésben jelentett utódszületési súlyadatokat elemezte a FAERS adatbázis 2015 és 2024 közötti adatai alapján.

A második szekcióban Adanna Nwagwu a klórpromazin szívizomsejtek autofágiájára gyakorolt hatásának H9c2-sejteken végzett előzetes vizsgálatait ismertette, Kocsi Dominik István pedig új, potenciálisan galektin-gátló hatású, szénhidrátegységet tartalmazó triazolok szintéziséről és biológiai vizsgálatáról számolt be. Habiba Ahmed Bamalli a vakcinabiztonság kérdéskörével, ezen belül a védőoltásokkal összefüggésben jelentett gyógyszermellékhatásokkal foglalkozott, míg Nunana Aku Anaglate a lipid nanorészecskék egyes összetevőinek TLR4-hez kapcsolódó NF-kappaB-aktiváló hatását vizsgálta. A szívkárosodás mérséklésének lehetőségeit két kutatás is érintette: Rayan Marwan új, hidrogén-szulfidot felszabadító metoprololszármazékok doxorubicin okozta szívkárosodással szembeni védőhatását elemezte in vitro modellben, Váradi Dóra Zsófia pedig egy új, H2S-felszabadító ibuprofénszármazék, az EV 34 lehetséges szívvédő hatását mutatta be Sprague-Dawley patkányokon végzett vizsgálatok alapján. Szilágyi Fruzsina niacinamidot tartalmazó, bőrön alkalmazható hialuronsav-PVA-alginát hidrogélek fejlesztésével és vizsgálatával foglalkozott, Ukwu Chisom Favour a gyermekonkológiai daganatellenes kezelésekkel összefüggésben feltételezett gyógyszermellékhatások előfordulását és gazdasági terheit elemezte, Mariasadat Hashemi Ivari pedig a szőlőmagkivonatot tartalmazó kitozán-alginát mikrogyöngyök biokompatibilitását és tolerálhatóságát vizsgálta Caco-2-sejteken.

A DETEP mindkét szekciójának első és második helyezett előadója is díjakat kapott.


Sajtóközpont - OCs

 

Last update: 2026. 11. 20. 12:48