Bács Zoltán: a modellváltással többre lehetünk képesek | DEBRECENI EGYETEM

Az egyes képzési területek, szakok  tekintetében évek óta előkelő helyet foglal el a Debreceni Egyetem a különféle nemzetközi rangsorokban. Az ezek révén mérhető nemzetközi szintű elismerhetőség javíthatja az intézmény versenyképességét az üzleti szférában, ám ennek hatékonyságát az egyetemen jelenleg is zajló modellváltás segítheti elő a leginkább – hangzott el kedden este az M5 Ez itt a kérdés... című műsorában.

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja emlékeztetett arra, hogy 2000-ben, az egyetemi integráció elsőlépcsőjénél, a Debreceni Egyetem és benne a centrumok létrejöttekor is sokan féltek a változásoktól, noha nagy szükség volt rá, hiszen ma látjuk, hogy egy nemzetközileg láthatóbb, versenyképesebb egyetemmé vált a debreceni felsőoktatás.

- A centrumok létrehozása, mint debreceni megoldás alapvető lépés volt az átmenet biztosításához, a következő szakasz eléréséhez, egy valódi integrált egyetem kialakulásához. 14 évig tartott, 2014-ben lett igazán egy egyetem a debreceni. Ahhoz viszont, hogy egy nagy, rengeteg multi- és interdiszciplináris területtel felvértezett intézmény jöjjön létre, a szakmáknak együtt kellett dolgozniuk, sikerült számos párhuzamosságot felszámolni az egyes képzéseknél, már ekkor elkezdődött egyfajta modellváltás, de nem a mai szóhasználat értelmében – fogalmazott Bács Zoltán a köztévé esti műsorában.

A kancellár szerint a mostani, folyamatban lévő változás is egy újabb mérföldkő, hiszen ez jelentősen növelheti az egyetem mozgásterét annak érdekében, hogy az intézmény, hagyományos értékei megtartása mellett egyszerűbben elérhesse céljait az üzleti szférában.

- Az államháztartási törvény megszabja az intézmények működését, ugyanolyan gazdálkodási szabályok vonatkoznak az egyetemekre, mint a például a kormányhivatalokra, pedig az egyetemek versenyszervezetek, a piacon működnek. Speciális szabályozásra van szükség a felsőoktatásra vonatkozóan. Akármerről közelítettük meg ezt a kérdést, nem sikerült előrébb jutni az elmúlt másfél évtizedben. 2013-tól a jelenlegi szabályozási környezetben eljutottunk a végletekig az adott szabályozói környezetben, de tovább kellene lépnünk. A hagyományos oktatás-kutatás és a betegellátás mellett, immár harmadik misszióként megfogalmazva  a kultúra, a sport, valamint a tudáshasznosítás is megjelent az intézmény palettáján, majd egy újabb terület, a piaci hasznosítás is prioritássá vált. Ma már 34 vállalata van a Debreceni Egyetemnek, ezek közül 15-ben erősen többségi tulajdonosként vagyunk jelen, a többiben pedig más vállalatokkal működünk együtt. Nehezen lehet ezeket úgy működtetni, hogy közben eltérő szabályok vonatkoznak ránk és a partnereinkre – tette hozzá.

Az egyetemi vezető Gulyás István riporter kérdésére válaszolva hangsúlyozta: 10 ezer dolgozó várja a modellváltással kapcsolatban a fejleményeket, nekik semmilyen félnivalójuk nincs, hiszen a dolgozók nélkül az intézmény nem boldogulna, fontos a motivált sikerorientált közösség az intézményi stratégiában. Hozzátette, hogy az orvos és szakdolgozói közösség most is nagy változáson megy keresztül, a modellváltás mellett ezt is menedzselnie kell az egyetemnek. Kiemelte, a Debreceni Egyetem egyfajta startállapotban van, sokkal többre lehet képes, ha olyan potenciálokat lehet felszabadítani, amiktől jelenleg vissza van fojtva az intézmény.

- A DE eddig is meghatározó tényező volt az offenzív városvezetés gazdasági sikereiben, befektetői tárgyalásoknál a nagy külföldi vállalatok képviselőit az egyetemre is elhozta a városvezetés, a BMW esetében is több prezentációt tartottunk. A külföldi vállalatok számára mi is igyekszünk vonzóvá tenni a régiót azért, hogy ide települjenek, de nagyon fontos szempontunk a hazai tulajdonú ipar fejlődése is. Elég csak arra gondolni, hogy az egyetemi innovációs központ egy-két hónapon belül elkészül, élelmiszeripari üzemeket hozunk létre vállalati partnereinkkel, a Gyógyszerésztudományi Kar új épületet kap egy termelőüzemmel együtt. Az innováció területén nagyon sokat tud és fog is tenni a régió és a város gazdaságfejlesztéséért a jövőben a Debreceni Egyetem – mutatott rá Bács Zoltán kancellár.

Bár a világ sok ok miatt egyre inkább az online, távolléti oktatás felé tolódik és a járványhelyzet megszűnésével is megmaradhat ez a forma, a kancellár szerint az egyetemen tanuló mintegy 23000 hazai és 7000 külföldi hallgató számára fontos a személyes jelenlét. A Debreceni Egyetem startégiája hosszú évek óta azt szolgálja, hogy a kiváló oktatás mellett nagyon jó életminőségi körülményeket biztosítson a hallgatóknak, legyen szó a szórakozási, vagy a sportolási lehetőségekről. Mint fogalmazott: két brand, az egyetem és a DEAC párhuzamosan fut, ez nálunk képes ugyanúgy működni, mint Amerikában.

Arra a kérdésre, miszerint a pedagógusképzésben országosan is csökkenhet az egyetemi hallgatók létszáma, kifejtette: a felvételi és a jelentkezési számok jelenleg emelkednek, a Bölcsésztudományi Karon javulnak a mutatók, viszont a természettudományi területet erősíteni kell, mivel itt már most látható a visszaesés. Bács Zoltán kiemelte, hogy ezeknél a képzéseknél külön stratégiát kell kidolgozni, mivel a Debrecenben megtelepülő iparágak igénylik a természettudományos területen végzett szakembereket. A kancellár megjegyezte: az is terv, hogy az egyetem stratégiai területként tovább fogja erősíteni tanárképzési profilját, valamint kiemelt figyelmet fordít a természettudományokra. Olyan beiskolázási tevékenységet igyekszik az intézmény végezni, ami által a szülők is láthatják, hogy ha a gyerek természettudományos pályát választ, akkor komoly álláslehetőségek várják a tanulmányai végén.

Bács Zoltán kancellár mellett a műsor vendége volt Szabó Lajos György, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatási rektorhelyettese, Stumpf István, az egyetemek modellváltásáért felelős kormánybiztos, valamint Gaál Zoltán, a Pannon Egyetem kuratóriumának tagja, volt rektora, egyetemi tanár is.

A teljes beszélgetés ezen a linken tekinthető meg.

Sajtóiroda - BZ