Ma már evidencia, hogy az agrár élelmiszergazdaság, a termelés és a feldolgozás fenntartható fejlődése pénzintézeti háttér nélkül szinte elképzelhetetlen. A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, valamint Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar célja, hogy agrárképzésében az alapismereteken túl aktuális gyakorlati információkkal is támogassa a hallgatók tanulmányait. Ennek a szemléletnek megfelelően szervezték meg a Gazdálkodj okosan! Zöld hitel, zöld jövő? című szakmai eseményt.
- A gazdálkodás egyfelől egy nagyon szép életforma, másfelől ebben az ágazatban is fontos a hosszabb távon is fenntartható jövedelemtermelés, mivel az agrárvállalkozások fejlődéséhez megújulásra, bővítésre és innovációkra is szükség van. Ehhez azonban a jelenlegi és a jövőbeli gazdálkodóknak – mely utóbbiak még az egyetem padjait koptatják – tisztában kell lenniük pénzügyi helyzetükkel, lehetőségeikkel. Ismerniük kell a pénzintézetek beruházási hitelezéshez, támogatáshoz, előfinanszírozáshoz, bankgaranciához és forgóeszköz-igényekhez kapcsolódó szolgáltatásait – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Szűcs István, a Gazdaságtudományi Kar Ökonómia Intézetének igazgatója.
Szabó István, az OTP Bank agrárgazdasági értékesítési igazgatója ismertette, hogy a mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása mintegy négy százalék, ugyanakkor ez a stratégiai jelentőségű ágazat az elmúlt években többször is megfordította, illetve kiigazította a kedvezőtlen makroszintű gazdasági mutatókat.
- A világ lélekszámának növekedése és a termőföld korlátozott mennyisége miatt kulcskérdés, hogy milyen formában foglalkozunk a termőfölddel és mennyire vagyunk hatékonyak, egységnyi területen mekkora hozzáadott értéket tudunk előállítani. A magyar mezőgazdaságot súlyosan érintik a geopolitikai, állategészségügyi és klímakockázatok, mint például az orosz-ukrán háború vagy a ragadós száj- és körömfájás, az ASP, a madárinfluenza, melyek több száz milliárd forintos veszteséget okoztak az ágazatnak. Az extrém időjárási jelenségek, a hőmérséklet-emelkedés és a csapadékingadozás egyre erősebben befolyásolják a mezőgazdasági termelést. A keleti régiók öntözés nélkül egyre kevésbé finanszírozhatók – fejtette ki előadásában Szabó István.
A pénzintézeti szakember szerint a hazai agrárium jövedelemtermelő képessége relatíve gyenge, jelentősen elmarad az európai uniós átlagtól. Az élelmiszeripar költségei, az inputárak magasak, a fajlagos energiaigénye jelentős. Az elmúlt négy évben csaknem hatvan százalékos volt Magyarországon az élelmiszerár-emelkedés.
- Hazánkban fokozatosan átalakul a vetésszerkezet. A klimatikus viszonyok miatt várhatóan a kukorica visszaszorul, a napraforgó vetésterülete pedig a következő években meg fogja haladni a kukoricával vetett területek nagyságát. Az öntözött területek jelenlegi aránya jelentős versenyhátrányt okoz, mivel ez napjainkban mindössze három százaléka az összes szántó művelésű ágú területnek. A szántóföldi növénytermesztők mintegy hatvan százaléka jelentősen függ a területalapú támogatástól – sorolta Szabó István.
Az OTP Bank agrárgazdasági értékesítési igazgatója úgy látja: egyebek mellett ezen folyamatok miatt is az agrárszektorban erősödik a hitelek és a komplex banki szolgáltatások szerepe, ugyanakkor a kamatkörnyezet és a túlzott támogatásfüggőség torzíthatja a beruházási döntéseket. Hozzátette: a következő években a bankszektor értékesítési politikájának átalakulása várható.
- Az agrárium egy nagyon erősen szociális érintettségű vidéki térségekben működő ágazat, amely elöregedő, alulfinanszírozott és szakképzettségben lemaradt más iparágakhoz, illetve ágazatokhoz képest, miközben az éghajlatváltozás és a geopolitikai tényezők gyors alkalmazkodást követelnek meg. A szektor jövője nagymértékben függ az öntözés fejlesztésétől, az energiahatékonyságtól, a szakképzés erősítésétől, valamint a hiteltervezés tudatosságától. Magyarországon a 300 hektár alatti gazdálkodás nem igazán „business” jellegű, hanem inkább úgynevezett megélhetési gazdálkodás. Az állattartás drámai ütemben visszaszorul, az elmúlt 15 évben az állattartók 60 százaléka befejezte tevékenységét, a növénytermesztés pedig az Alföld szárazabbá válása miatt válságban van – értékelte a magyar mezőgazdaság helyzetét előadásában Hollósi Dávid.
Az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgatója arról is beszélt, hogy miközben a világ túlfogyaszt, a bolygó hitelből működteti az emberiség igényeit, és folyamatosan nő a népesség, valamint az élelmiszerigény. Európa és ezen belül Magyarország súlya az agrártermelésben folyamatosan csökken, Ázsia és Dél-Amerika szerepe egyre jelentősebb.
- A mezőgazdasági termelés önmagában nem hozzáadott érték, és mivel Magyarország kivitele többnyire alapanyag-centrikus, így „exportáljuk a potenciális profitunk” egy jó részét. A hazai vállalkozások közül a klímaváltozás és a piaci verseny miatt csakis a tőkeerős, modernizációra képes gazdaságok maradnak életben, illetve lesznek versenyképesek. A kistermelők jövője az agroturizmus és a helyi minőségi élelmiszer összekapcsolása lehet, mert a tömegtermeléssel hosszabb távon nem lesz versenyképes – hangsúlyozta Hollósi Dávid.
A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar által szervezett Gazdálkodj okosan! Zöld hitel, zöld jövő? című rendezvényen az előadásokat követően hallgatók tették fel kérdéseiket egyebek mellett a támogatással megvalósuló agrárfejlesztésekről, az ESG szerepéről és a zöld pénzügyekről.
Sajtóközpont - ÉE