Átadták a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Böszörményi úti épületében működő felújított és új műszerekkel felszerelt Szervesanyag Kutató Központját. Az oktató-, kutató labort csaknem 800 millió forintos uniós támogatás segítségével korszerűsítették. Stündl László, a kar dékánja az ünnepségen elmondta: a létesítményben olyan csúcstechnológiákat dolgoznak ki és fejlesztenek, amelyekkel a biomassza alapú melléktermékek - mint például a baromfitrágya - komposztálással, biofermentációval újrahasznosíthatók.
– Ez a környékbeli partner agrárvállalkozások számára is fontos, mivel így csökkenthető az agrárium ökolábnyoma és pénzt is lehet spórolni – emelte ki a dékán. A baromfitrágyából készülő organikus biofermentum termékcsalád kidolgozására és piaci bevezetésére a Debreceni Egyetem a Baromfi-Coop Kft-vel, illetve a Multimix Kft-vel közösen összesen 1,6 milliárd forintot nyert el az Európai Unió pályázatán.
Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja az átadó után arról beszélt, hogy az ilyen jellegű gazdaságfejlesztési projektek kifejezetten fontosak az egyetem számára. Örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a szóban forgó cégek az egyetemet keresték meg a tudomány segítségével megoldható problémájukkal.
Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter kiemelte, a kormány célja az országban a körforgásos gazdaság kialakítása és a karbonsemlegesség elérése. Ennek jegyében július elsejétől megtiltották az egyszer használatos műanyag eszközök forgalmazását. Az ezeket gyártó magyar cégek termékszerkezet váltását idén és jövőre 10-10 milliárd forinttal támogatják. - A hulladékok zömére, köztük az agráriumban keletkezőkre is a jövőben alapanyagokként kell tekinteni. Ez a projekt illeszkedik ehhez – jelentette ki a tárcavezető.
Bárány László, a baromfitenyésztéssel foglalkozó Baromfi-Coop Kft. ügyvezetője, az egyetemmel közös pályázat konzorciumvezetője elmondta: a kapott pénzből Nyírjákón egy olyan szervesanyagkezelő üzemet építettek, ahol a baromfitrágyát különböző adalékokkal jó minőségű talajjavítóvá alakítják. Ezt aztán a szántóföldeken, kertészetekben és gyümölcsösökben egyaránt remekül lehet használni.
Tamás János, a Debreceni Egyetem MÉK Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet vezetője szerint a projekt kiváló példa arra, hogyan kell az egyetemnek és az ipari partnereknek egymás gondolatát megértve, folyamatosan együttműködni. – Ennek köszönhetően a régióban egy új zöldipari technológia valósult meg, javítva az ország egyik leghátrányosabb térségének versenyképességét és a lakosság életszínvonalát – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy az együttműködés keretében az egyetemen tíz kutatási-, fejlesztési feladatot valósítottak meg.
A projekt a GINOP – 2.2.1 – K+F versenyképesség és kiválósági együttműködés keretén belül megvalósuló „Többcélú organikus biofermentum termékcsalád kidolgozása és piaci bevezetése” témájú projekt keretében valósult meg. Azonosító száma: GINOP-2.2.1-15-2017-00043.
Sajtóiroda – OCs
