A Debreceni Egyetem Biodiverzitás, Vízgazdálkodás és Klímaváltozás Kompetencia Központ, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, a Természettudományi és Technológiai Kara, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézete és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság közös szervezésében megvalósuló kétnapos tanácskozás megnyitóján Lengyel Szabolcs köszöntötte a résztvevőket. Amint arra a Biodiverzitás, Vízgazdálkodás és Klímaváltozás Kompetencia Központ igazgatója felhívta a figyelmet, nagy szükség van az ilyen fajta találkozásokra, szakmai eszmecserékre.
A konferencia célja az volt, hogy áttekintést nyújtson az állatokkal végzett természetvédelmi célú kezelések és helyreállítások jelen helyzetéről és lehetőségeiről, az ezekkel kapcsolatos kutatási eredményekről és ismeretekről, valamint jövőbeli kutatási irányokról. A meghívott előadók olyan természetvédelmi szakemberek, gazdálkodók, kutatók, akik sikeresen alkalmazták nagy léptékű projektekben ezen megközelítéseket, melyek példaként szolgálhatnak más kezdeményezések számára.
Stündl László, a MÉK dékánja köszöntőjében hangsúlyozta, nem is lehetett volna jobb helyen megszervezni a konferenciát, mint a Hortobágyon. Felhívta a figyelmet a kar kapcsolódási pontjaira a témához, hogy mikkel tehetnek a biológiai sokféleség megőrzéséért.
- A visszavadítás és regeneratív mezőgazdaság kulcsfontosságú kérdéseit jártuk körül a konferencián. Szó volt a nagy patás állataink kulcsszerepéről, valamint a természetbarát mezőgazdaság fontosságáról az ökológiai egyensúly fenntartásában. A biológiai sokféleség megőrzése nemcsak kutatás és tudomány kérdése, hanem gazdasági és társadalmi felelősség is – fogalmazott Végvári Zsolt, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Vízi Ökológiai Intézet igazgatója.
Kapocsi István, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság igazgatóhelyettese rávilágított: a rendezvény célja volt, hogy a szakemberek számot adjanak a biológiai sokszínűséggel kapcsolatos kutatásokról, módszerekről, eredményekről.
- A Hortobágyi Nemzeti Park alapfeladata, hogy gondoskodjon természetvédelmi eszközeivel a biológiai sokszínűség fenntartásáról. Több veszélyeztető tényezővel kell szembenéznünk, ezek közül az egyik az emberi, a másik pedig az időjárási tényező. Megvannak rá az eszközeink, hogy kordában tartsuk az emberi tényezőket, de nagy kérdés, a szárazodási folyamatokkal kapcsolatban milyen válaszokat tudunk adni. Az olyan kutatóműhelyek, mint ez, segítenek abban, hogy megfelelően reagáljunk ezekre a kihívásokra – vélekedett Kapocsi István.
Három szekcióban zajlottak az előadások csütörtökön és pénteken, terítéken volt a visszavadítás növényevőkkel, a regeneratív mezőgazdaság, illetve az ökoszisztémák/élőhelyek helyreállítása és kezelése legeltetéssel. A magyar mellett román és lengyel szakértők is megosztották ismereteiket, sőt még Amerikából is érkezett egy kutató. A konferenciát kerekasztal-beszélgetés és terepi program is színesítette.
Sajtóközpont
