A DELAB ünnepi előadásának kezdetén Bácsné Bába Éva, a Sportgazdasági és -menedzsment Intézet igazgatója, a GTK dekánhelyettese köszöntötte a vendégeket. A beszélgetés középpontjában természetesen az olimpiai játékok álltak, így nem maradhatott ki Párizs sem. A magyarok többsége előzetesen az érmesek közé várta mind a női, mind pedig a férfi nemzeti pólóválogatottat. A dobogóról azonban végül lemaradtak, Keszthelyi Ritáék az ötödik, Varga Dénesék a negyedik helyen zártak.
Abban mindhárom meghívott sportlegenda egyetértett, hogy több volt a magyar csapatokban.
- Nem nevezném egyértelmű csalódásnak a negyedik és ötödik helyet, inkább azt mondanám, hogy talán több volt benne. Látni kell, hogy szűkülnek a különbségek a csapatok között, sokszor nüanszok döntenek. Ez a jövőben sem fog változni, sőt, arra kell törekednünk, hogy magunk felé billentsük a mérleg nyelvét, és hogy a játékosok minden szempontból felkészültek legyenek – fogalmazott Madaras Norbert, aki úgy véli, aki elkezd pólózni és komolyan is gondolja, annak az olimpia lebeg a szeme előtt mint végcél, így nyilván nem könnyű feldolgozni, ha nem úgy jönnek össze a dolgok, de mint hangsúlyozta: ez az élet minden területére igaz.
A Magyar Vízilabda Szövetség elnöke személyesen is részt vett a párizsi ötkarikás játékokon, nyilván már nem játékosként, hanem sportvezetőként. A tapasztalatairól szólva elmondta: a szervezést illetően nem lehetett okuk panaszra, persze akadtak apróbb malőrök, de azokon könnyen túl lehetett lendülni. A sokak által bírált, kartonpapírból készült ágyakról elárulta: lehetett kérni toldást, így a kétméteres pólósok számára is megfelelő méretűre tudták bővíteni a fekvőhelyet, nem az ágyak milyenségén múlott egy-egy siker avagy kudarc.
Magyar Zoltán, a magyar Országgyűlés, valamint a borászválogatott szövetségi kapitánya a beszélgetésben kifejtette: a magyar közvélemény sokáig el volt kényeztetve, mert éveken át futószalagon szállították a sikereket a vízilabdások (is).
- Egyre több nemzet jut el odáig, hogy éremesélyes sportolókat tud kiállítani, ezáltal pedig nyilván a versenyhelyzet is nagyobb. Az embereknek át kell értékelni magukban, mit könyvelnek el sikerként és mit nem, hiszen a szép eredmények nem csupán érmekben mérhetőek – vélekedett a sportvezető.
Ha már szóba jött a jövő, kézenfekvő volt, hogy az utánpótlás helyzetére is kitértek a meghívottak.
- Összehangolt tevékenység folyik az utánpótlásban, szép eredményeink vannak, de ez nem szabad, hogy elaltasson minket, mert attól, hogy csapataink jól muzsikálnak a fiatalabb korosztályokban, még nem biztos, hogy a felnőttek között is ez lesz a helyzet. A cél inkább az, hogy legyen egy-egy kimagasló játékos, aki fel tud nőni a feladathoz. A tudatos munka és a speciális képzés az, ami befolyásolja a sikeres jövőt – mondta a 200-szoros nemzeti válogatott vízilabdázó legenda, Gór-Nagy Miklós.
A gondolatmenetet Madaras Norbert azzal egészítette ki, hogy közel sem mindegy, ki hova születik, hol kezd el edzeni, kik a trénerei, ugyanis ezek nagyban befolyásolhatják a jövőt.
A nők kapcsán a válogatott korábbi szövetségi kapitánya, Bíró Attila úgy látja: a női vízilabdában olyan szintű utánpótlás van, amelyre lehet alapozni, nagyobb a merítés, mint az elmúlt évtizedekben.
- Négy év, egy olimpiai ciklus nagyon hosszú idő, rengeteg dolog történik a fiatal, huszonéves lányokkal ennyi idő alatt. Ugyanakkor azt látom, a női sportolók sokkal kitartóbbak lettek, bizakodó vagyok a jövőt illetően – szögezte le a korábbi olimpikon pólós.
A kedd esti előadáson a magyar OB I-es mezőny, a szakemberek helyzete és az új olimpiai sportágak is szóba kerültek, illetve a végén a hallgatóság is feltehette kérdéseit.
Sajtóközpont
