A magyar növénynemesítés múltját nemzetközi szinten is meghatározónak, jövőjét pedig korszakalkotónak nevezte Farkas Bertalan a Növénynemesítési Emléknap és Konferencia megnyitóján mondott ünnepi beszédében, a Debreceni Akadémiai Bizottság Székházában.
- A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán folyó paprika-kutatások a következő magyar asztronauta nemzetközi űrállomáson végzett tudományos vizsgálatainak is része lehet – emelte ki az első magyar űrhajós.
A DE MÉK által szervezett szakmai konferencia délelőtti programjában a 19. század elején született biológia és örökléstan korabeli viszonyait, tudományos és kultúrtörténetét, valamint a magyar növénynemesítés, növényörökléstan irányvonalait elevenítették fel a szakemberek.
- A debreceni agrárkutatás a botanika és a növénynemesítés területén is kiemelt szerepet töltött be. Pongrácz Miklós 200 éve megjelent, gyakorlati tapasztalatokat összegző műve korszakos jelentőségű – hangsúlyozta Kovács Béla, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) általános dékánhelyettese.
Pauk János, a Magyar Növénynemesítők Egyesületének elnöke ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta: a hazai tudományos társadalom kötelessége, hogy a kutatók munkájuk mellett szakterületük történelmét is ismerjék. Ennek jegyében Pongrácz Miklós műve mellett a hazai agrárbotanika meghatározó, debreceni gyökerekkel rendelkező professzorai, Oláh László, az első növény örökléstani- és nemesítési kutatóintézet megalakítója, Rapaics Raymund botanikus és Mándy György agrobotanikus munkássága előtt is tisztelgett az idei tudományos találkozó.
- Az akkori természettudományi ismereteken alapuló növénykeresztezés új lehetőségeit bizonyította a teltvirágú szegfű nemesítéséről szóló tanulmányával Pongrácz Miklós. A francia keresztes lovagok által a 13. században Európába érkezett virágfaj keresztezéséről, a mesterséges beporzásról, a talaj és a fényigény feltárásáról szóló beszámolója, leírása ezért tudománytörténeti jelentőségű. A szegfű mérsékelt klímához való alkalmazkodását célzó vizsgálatok lehettek a korabeli Magyarországon az első, írott formában is dokumentált, tudatos növénynemesítési kísérletek. A mezőgazdasági növényeket érintő kutatások csak ezt követően, a 19. század közepén kezdődtek meg. Pongrácz Miklós műve ezért is egyedülálló – fejtette ki előadásában Fári Miklós, a DE MÉK Alkalmazott Növénybiológiai Tanszék egyetemi tanára, a konferencia ötletadója.
Az Ereky Károly Biotechnológiai Alapítvány segítségével felkutatott, 1822-ben Győrben németül megjelent művet Tóth Csaba, a DE MÉK Alkalmazott Növénybiológiai Tanszék kertészmérnöke fordította le magyar nyelvre. A könyv egy-egy példányát a tanszék vezetője, Veres Szilvia tudományos dékánhelyettes adta át a konferencia csaknem száz résztvevőjének.
A Növénynemesítési Emléknap és Konferencia délutáni programjában a hazai növénybiotechnológia, a kertészeti- és szántóföldi növénynemesítés, az űrkertészet, illetve a vetőmagtermesztés, a kutatás-fejlesztés és az oktatás mai helyzetét tekintették át a szakemberek.
Sajtóközpont - ÉE
