Az ünnepség szónokai felidézték Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseményét, nemzeti identitásunk egyik alapkövét, annak máig ható üzenetét.
- A Debreceni Egyetem Főépületének Auláját Kossuth Lajos mellszobra díszíti, nem véletlenül, hiszen intézményünk jogelődje büszkén viselte nevét, emléket állítva a politikus mindent elsöprő szellemi erejének – hangsúlyozta ünnepi beszédében Szilvássy Zoltán.
A DE rektora felidézte a forradalom és szabadságharc debreceni vonatkozásait, kiemelve, hogy a március 15-i, pesti eseményeket követően négy nappal a város ünnepi közgyűlést tartott, amelyen díszpolgárrá választották Kossuth Lajost, majd a forradalmi kormány cívisvárosba költözését, az innen irányított dicsőséges tavaszi hadjáratot, azt az időszakot, amikor 1849 januárjától a világosi fegyverletételig Debrecen volt az ország fővárosa.
- Mi, debreceniek büszkék lehetünk arra, hogy intézményeink, polgáraink önzetlenül álltak a forradalom és szabadságharc szolgálatába, amelynek emlékét a város mai napig őrzi, mutatva az események számunkra talán legfontosabb üzenetét, a példátlan nemzeti összefogást – emelte ki Szilvássy Zoltán.
Az egyetemi hallgatóság nevében Csont István köszöntötte az ünnepség résztvevőit.
- Nemzeti ünnepeink abban is közösek, hogy mindegyikük közvetít valamilyen üzenetet a ma embere számára. És ha megtaláljuk ezt a valós üzenetet, akkor arra is ráeszmélünk, hogy a történelem nem egyszerűen velünk él, hanem hatásait a mai napig élvezhetjük. 1848 tavaszán a nép, a szabadságot igénylő fiatalok egy csoportja fellázadt a birodalmi szemléletű, elnyomó hatalom ellen. A fiatal értelmiség volt képes és alkalmas arra, hogy szavakba öntse azokat a gondolatokat, amelyek igazán elkeseredetté tették honfitársaikat, ez a tettrekészség pedig a március 15-i forradalom napján tetőzött – fogalmazott beszédében Csont István.
A Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzat (DEHÖK) elnöke hangsúlyozta: a szabadság szele megérintette a népek tavaszának magyar szereplőit, képessé téve őket arra, hogy Európa leghosszabb ideig elhúzódó, leginkább heroikus küzdelmét folytassák a Habsburg Birodalommal szemben. Mindehhez azonban nemzeti egységre volt szükség – emelte ki Csont István.
A 177 évvel ezelőtt történt eseményeket a Bölcsészettudományi Kar Művészeti Központjának zenés-táncos műsora idézte fel, majd a rendezvény kitüntetések átadásával folytatódott.
A legkiválóbb dolgozóknak több éven át nyújtott kimagasló teljesítményükért az egyetem rektora Kiváló Dolgozó kitüntetést adományozott, azok az oktatók, kutatók, dolgozók pedig, akik feladataikat kiemelkedő hozzáértéssel és szorgalommal végzik és az egyetem közéletében aktív tevékenységet fejtenek ki, Elismerő oklevelet vehettek át.
A feladataikat kiemelkedő hozzáértéssel és szorgalommal végző munkatársak, valamint az egyetem cégeinek dolgozói számára adományozható Kancellári Elismerő Okleveleket Bács Zoltán adta át a kitüntetetteknek.
Az ünnepség zárásaként a Debreceni Egyetem polgárainak tisztelete jeléül Szilvássy Zoltán rektor, Bács Zoltán kancellár és Csont István, a DEHÖK elnöke helyezte el az emlékezés koszorúját Kossuth Lajos Aulában álló mellszobránál.
Az eseményt követően az Aula előtt kialakított ’48-as teaházban, a Pilvax kávéházat megidéző fotókkal díszített környezetben vendégelte meg az intézmény az ünnepség résztvevőit.
Sajtóközpont - BZs
A fotógaléria folyamatosan bővül.
