A jövő agrárkutatói Debrecenben

A szakminiszter szerint a Debreceni Egyetemnek multidiszciplináris jellegéből adódóan hatalmas a szerepe abban, hogy az agrárium megtalálja a válaszokat a globális kihívásokra, hiszen ez csak a társtudományokkal együtt sikerülhet. Nagy István nyitotta meg az OTDK Agrártudományi Szekcióját.

Tizenkét év után ad újra otthont a Debreceni Egyetem az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Agrártudományi Szekciójának. Április 16-a és 18-a között 27 tagozatban minden eddiginél több, csaknem 300 hallgató mutatja be kutatási eredményeit az agrárkaron. A hazai felsőoktatási intézmények mellett Erdélyből, Felvidékről és Délvidékről is nagy számban érkeztek hallgatók, illetve a TDK-mozgalom történetében először a középiskolásoknak is lehetőségük van a megmérettetésre.

- Karunkon hat évtizedes múltra tekint vissza a tudományos diákköri tevékenység, ez idő alatt két és félezer debreceni agráros hallgató gondolta úgy, hogy a kutatásban látja a jövőt. Tehetség-nevelésünket a klasszikus agrártudományok mellett ma már az élelmiszerlánc-szemlélet hatja át és csak egy lépésre vagyunk attól, hogy mindezt beillesszük a körforgásos biomassza-gazdaság rendszerébe  - emelte ki az OTDK nyitóünnepségén mondott köszöntőjében Komlósi István, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.

A résztvevőket a Gazdaságtudományi Kar dékánja, Pető Károly és Bartha Elek oktatási rektorhelyettes is köszöntötte. Az egyetemi vezető utalt a debreceni agrárfelsőoktatás 150 éves múltja mellett a jövőre is, mint fogalmazott: az agrárképzés további fejlesztése az egyetem stratégiai céljai között szerepel.

- Példaértékű az OTDK Agrártudományi Szekciója, hiszen a magyar vidék értelmiségét kívánjuk újraépíteni és éppen emiatt rendkívüli jelentőségű az, hogy már a középiskolás korosztályt is ösztönözzük a kutatói pályára. Megnyitjuk előttük ezt a tudományos tehetséggondozó fórumot, ami egyedülálló a világon, tavaly bekerült a Magyarság Láthatatlan Szellemi Múzeumába – hangsúlyozta Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke.

A tehetségek felkutatását Debrecen polgármestere is meghatározónak tekinti, így az OTDK - Papp László szavai szerint - a városnak is óriási lehetőség. Hatékonynak és jövőbemutatónak nevezte az együttműködést az egyetemmel, a város fejlesztési programjában az intézmény oktatási és kutatási tevékenysége kiemelt szerepet kap.

Az agrárminiszter az eseményt megnyitó beszédében a fiatal kutatókat a globális kihívásokra adandó válaszok keresésére biztatta, a konferencia megnyitóján arról beszélt, mindenre a tudás jelenthet megoldást.

- A globális jelenségekből adódó kihívásokkal nap mint nap szembesülünk. Ezekre tisztán agrárválasz nem létezik, csak a társtudományokkal együtt tudjuk kidolgozni a szükséges megoldásokat. A Debreceni Egyetemnek ebben van óriási lehetősége és egyben feladata, hiszen valódi universitasként működik, a tudományterületek integráltan, közösen meg tudják találni azokat a lehetőségeket, melyekkel biztosan tekinthetünk a jövőbe – mondta újságírói kérdésre válaszolva a szakminiszter.

Nagy István példaként említette többek között az egyetem precíziós gazdálkodásban elért eredményeit, valamint élelmiszer-fejlesztéssel, csomagolástechnológiával kapcsolatos törekvéseit. Mint fogalmazott: a Debreceni Egyetem tevékenysége a régió jelenét és jövőjét is meghatározza. Innovatív fejlesztéseket vár az intézménytől és a kutatói eredmények minél nagyobb mértékű gyakorlati hasznosulását.

Az ünnepség keretében az első hallgatói előadás is elhangzott, az Állatorvostudományi Egyetem doktorjelöltje, Nyerges-Bohák Zsófia nyerte el a jogot arra, hogy elsőként bemutassa kutatását, Roska Tamás–díjazottként.

 

Sajtóiroda - TH