Új eljárással kezelik a pitvarfibrillációt Debrecenben | DEBRECENI EGYETEM

A pitvarfibrilláció napjaink leggyakoribb tartós szívritmuszavara, amely nemcsak jelentősen ronthatja az életminőséget, hanem ötszörösére növeli a stroke kockázatát, és hosszú távon szívelégtelenség kialakulásához is hozzájárulhat. Sok betegnél a gyógyszeres kezelés megfelelő megoldást jelent, de akiknél a ritmuszavar ismételten visszatér vagy panaszokat okoz, a katéteres abláció ma már a nemzetközi irányelvek által is ajánlott, hatékony kezelési lehetőség. 

A fagyasztáson alapuló, úgynevezett krioballonos ablációt elsősorban időszakos (paroxizmális), illetve megfelelően kiválasztott tartós (perzisztáló) pitvarfibrillációban alkalmazzák. A beavatkozás célja a tüdővénák izolálása, mivel a ritmuszavart kiváltó elektromos impulzusok döntő többsége ezekből a vénákból indul ki. 

-    Az eljárás során egy speciális ballonkatétert vezetünk a tüdővénák szájadékához, ahol rendkívül alacsony hőmérséklettel körkörös, tartós szöveti sérülést, léziót hozunk létre. Ez megszakítja a tüdővénákból kiinduló kóros elektromos ingerületek útját, így jelentősen csökkenti a pitvarfibrilláció kiújulásának esélyét, és javul az életminőség. Külön öröm számunkra, hogy munkacsoportunk nemcsak alkalmazza ezeket az innovatív technológiákat, hanem aktívan részt vesz fejlesztésükben, tudományos értékelésükben és a nemzetközi szakmai együttműködésekben is – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Barta Judit egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikájának igazgatója. 

Magyarországon elsőként a Debreceni Egyetem Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikáján használták az IceMagic krioballonos rendszert, amely a pitvarfibrilláció katéteres kezelésének legújabb generációs technológiái közé tartozik. A rendszer egyik legfontosabb újítása a ballon felszínébe épített több hőmérséklet-érzékelő, amelyek valós idejű, részletes információt adnak a ballon és a szívizom kapcsolatáról.  

-    A korábban alkalmazott krioballonos technológiák a ballon belsejében mért hőmérsékletről adnak visszajelzést. Az új IceMagic rendszer részletesebb képet nyújt arról, hogyan alakul a hűtés közvetlenül a ballon felszínén, vagyis ott, ahol a szöveti hatás ténylegesen kialakul.  A sikeres abláció kulcsa az, hogy a ballon mindenhol megfelelően illeszkedjen a tüdővéna szájadékához, és egyenletes, kellően mély szöveti léziót hozzon létre. A több mérési pontból származó adatok lehetővé teszik, hogy szükség esetén már a beavatkozás során optimalizáljuk a ballon pozícióját – ismertette Szabó Krisztina Mária egyetemi tanársegéd, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikájának kardiológus szakorvosa, szívelektrofiziológus. 

A szakemberek az új technológia alkalmazásától a tartós ritmuskontroll további javulását, a szabályos szívritmus hosszú távú fenntartását várják, melyet az első klinikai tapasztalatok alátámasztanak.   

-    Az, hogy Magyarországon elsőként Debrecenben vezettük be ezt a technológiát, jól mutatja elkötelezettségünket a legújabb eljárások mielőbbi klinikai alkalmazása iránt. Intézetünkben a magas színvonalú betegellátás és a tudományos kutatás szorosan összekapcsolódik. Az elmúlt másfél évtized ritmuszavarokkal kapcsolatos kutatásai egy MTA doktori értekezés és tizenkét PhD-fokozat megszületéséhez járultak hozzá. Célunk, hogy ezt a tudományos műhelyt tovább erősítsük, mert a kutatás és a betegellátás egymást erősítve szolgálják leginkább betegeink és az akadémiai életpályát választó fiatal kollégáink fejlődését – hangsúlyozta Csanádi Zoltán, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikájának egyetemi tanára.   

A debreceni klinikán húsz éve alkalmaznak katéteres ablációt a pitvarfibrilláció kezelésére. Az intézmény mára az ország egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkező elektrofiziológiai központjává vált, ahol évente több mint 250 pitvarfibrilláció abláció történik, amelynek felét krioballonos technikával végzik.

Sajtóközpont - CzA