A TALAJ a talpad alatt elnevezésű rendezvény célja, hogy élményszerű, közérthető formában mutassa be, mennyi információt rejt egy talajszelvény, és milyen sokrétű tudomány a talajtan.
- Célunk, hogy formáljuk az itt tanuló fiatalok szemléletét. A talaj ugyanis nem csupán mechanikai közeg, hanem élő rendszer, amelyben rendkívül gazdag mikrobiális élet zajlik. Ez az élővilág alapvető szerepet játszik a tápanyagok körforgásában, de még az ember számára hasznos anyagok – például gyógyszerhatóanyagok – előállításában is. A talaj nem kimeríthetetlen erőforrás, hanem egy érzékeny, élő rendszer, amelynek megőrzése alapvető feltétele a fenntartható jövőnek – mondta Makádi Marianna, az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) Nyíregyházi Kutatóintézet Talajbiológiai és Talajhasznosítási Osztályának tudományos főmunkatársa.
A Nyíregyházi SZC Vásárhelyi Pál Technikum udvarán feltárt talajszelvény egyszerre mutatott mesterséges és természetes jellemzőket. A felső réteg egy kevert, feltöltött anyag – homokkal, kaviccsal és agyaggal –, amelyen már megindult a humuszosodás, ami évtizedek alatt kialakuló folyamat. Ez alatt azonban értékes, vastag humuszos réteggel egy jól fejlett réti talajt találtak a kutatók.
- A talajvíz szintje jelenleg másfél méteren áll, ami kedvező, azonban hosszú távon a folyamatos vízszint-csökkenés a jellemző a Nyírségben is, ez pedig komoly kockázat. Egyes területeken már több méteres mélységbe süllyedt a talajvíz szintje. Hat méter alatt a növényzet számára is kritikus állapot alakul ki, míg tíz méternél súlyos problémákkal kell szembesülünk. A városi környezetben hatalmas probléma a talaj lefedése és a víz gyors elvezetése. Amikor ugyanis leburkoljuk a felszínt, megszüntetjük a talaj természetes működését, így az nem képes vizet tárolni és biológiai aktivitása is megszűnik. A zöldfelületek növelése és a víz helyben tartása, például esőkertekkel vagy úgynevezett szivacsvárosokkal megoldást jelentene – tette hozzá Makádi Marianna.
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrokémiai és Talajtani Intézetének kutatói az AKIT Újfehértói Kutatóintézetében a Nyírségre jellemző homokhordalékon képződött humuszos homoktalaj-szelvényt tártak fel.
- A szelvényben egyenletesen humuszosodott a felső 25 centiméter, alatta a térségre jellemző kevert talajanyagot találunk. A karbonátos homok-üledék jóvoltából a szelvényben 85 centiméter mélységben mész halmozódott fel, mely javítja a talaj vízgazdálkodását, növeli a kémhatását és így a növénytermesztési lehetőségeket. A szelvényben kezdetleges kovárvány csíkok kialakulását is tapasztaltunk, valamint a mélyebb – 110-150 cm – rétegekben kisszámú rozsdafoltot, mely az időszakos víztelítődésre utal – mutatta be Sándor Zsolt, az Agrokémiai és Talajtani Intézet egyetemi adjunktusa.
Az újfehértói rendezvényen több mint 60 hallgató vett részt, akik bekapcsolódtak a MTT figyelemfelhívó kampányának „kukacoskodjunk” közösségi tudományos akciójába is, a szelvény közelében 5 ponton 25*25*25centiméteres gödörből kitermelt talajban megszámlálták az ott található gilisztákat.
Az Agrokémiai és Talajtani Intézet egyetemi adjunktusa rámutatott, hogy a biológiai talajegészség-indikátorként használt „giliszta-számolás” a hazai adatokkal hozzájárul a talaj működőképességének és talaj-egészségi állapotának a feltérképezéséhez, jobb megértéséhez.
Sajtóközpont - ÉE