Széchenyi István 1825. november 3-án ajánlotta fel birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság alapításának céljára és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) létrehozását. Az Országgyűlés a 2003. évi XCIII. törvénnyel ezt a napot a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánította.
Az elmúlt évekhez hasonlóan a Debreceni Egyetem is csatlakozott az egész novemberben tartó országos programsorozathoz azzal a céllal, hogy a lehető leghitelesebben mutassa be a legújabb tudományos eredményeket és a tudományos életpályára irányítsa a fiatal generációk figyelmét.
A programsorozat egyetemi rendezvényeinek nyitányaként pénteken szakmai konferenciát tartottak az Egészségtudományi Karon. A kar, az Életmód és Egészségkutatások Interdiszciplináris Munkabizottság, illetve a partnerintézmények által közösen szervezett tanácskozáson Móré Marianna, a DE ETK dékánja arra hívta fel a figyelmet, hogy minden esetben élő tudományra van szükség, mivel annak vannak hosszú távon hatásai a világra.
- Egy felsőoktatási intézmény esetében természetes a tudományról beszélni, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából nagy jelentősége van annak, hogy megoszthatjuk egymással a felhalmozott tudást. Feladatunk az is, hogy ráirányítsuk a hallgatók figyelmét arra, hogy a tudomány nem önmagáért való, hanem azért dolgozunk, hogy a kar és az egyetem szakemberei által végzett kutatások mindenki érdekét szolgálják. Ezt a szemléletet szeretnénk megtartani és továbbadni az egyetemistáknak – fogalmazott a kari vezető.
A konferencia résztvevőit Kossa György, a Debreceni Egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke is köszöntötte. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Debreceni Egyetem a magyar és a nemzetközi tudomány fellegvára, melynek többek között az a feladata, hogy kutatásaival, valamint oktatási és gyógyítási tevékenységével a társadalom fejlődését, az életminőség javítását szolgálja.
- Egyre több fórumon jelenik meg az a gondolat, hogy a tudományos eredményeket tegyük a gyakorlatban hasznosítható, alkalmazható tudássá, vagyis váljanak egy feladat elvégzéséhez szükséges készségekké. Az Egészségtudományi Karon azonban nem a piaci, hanem a társadalmi kihívásokra kell válaszokat keresni. A fiatalok lelki és ezáltal a társadalom jövőbeni békéje, kiegyensúlyozottsága érdekében fontos feltárni az egészség és betegség, a társadalmi viselkedések közötti összefüggéseket azért, hogy elősegíthessük a nemzetközi, nemzeti, a regionális és helyi egészségfejlesztési döntéseket – hangsúlyozta a kuratórium elnöke.
Rusinné Fedor Anita, az Egészségtudományi Kar általános és tudományos dékánhelyettese beszédében elmondta: a szakmai tanácskozás az életmód, az egészség és az életminőség kutatása köré szerveződött, megmutatja a kar kutatásainak gyakorlati hasznosulásait.
- Az a célunk, hogy bemutassuk, a kutatások hogyan járulnak hozzá egy város, egy vármegye, egyes társadalmi csoportok fejlesztéséhez, feltárják a valóságot, a szakembereknek, a döntéshozóknak segítséget adjanak a szolgáltatásfejlesztési stratégiák megalkotásához. A folyamatos felméréseink adják Nyíregyháza szociális szolgáltatásfejlesztési koncepciójának az alapjait. Jelenleg karunk egy járási egészségterv létrehozásán dolgozik. Az ETK munkájával igyekszik hozzájárulni a társadalmi felelősségvállaláshoz – hangsúlyozta a dékánhelyettes.
A konferencia résztvevői hat, köztük egy angol nyelvű szekcióban hallhattak tudományos előadásokat. Egyebek mellett szó volt a menzával kapcsolatos attitűdök és szociodemográfiai tényezők vizsgálatáról, a 65 év alatti magyar nő lakosság körében megjelenő depresszióról és annak meghatározó tényezőiről, a koronavírus-járvány időszakában végzett területi védőnői tanácsadások és látogatások alakulásáról, a nőknél kialakuló szív- és érrendszeri betegségek szociodemográfiai és életmódbeli tényezőiről, valamint a művészetterápia lelki egészségre gyakorolt hatásairól is.
Sajtóközpont – BZ
