Hidrobiológia módszerek, filogeográfia, sejthalál, mikrobiológiai eljárások, magbank, etnobotanikai kutatások – a Természettudományi és Technológiai Kar Biológiai és Ökológiai Intézetének, valamint Biotechnológiai Intézetének szinte teljes képzési és kutatási portfólióját megismerhették azok a kazak kutatók, akik mintegy három hétre érkeztek a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karára az Al-Farabi Kazak Nemzeti Egyetem Biológiai és Biotechnológiai Karáról.
A négy mesterképzésben résztvevő hallgató, valamint Abidkulova Karime egyetemi adjunktus az elméleti órák mellet számos, rövidebb terepgyakorlaton is részt vett: egyebek mellett megismerkedtek a Hortobágy állat- és növényvilágával, a Tokaji-hegy és a Visegrádi-hegység természetvédelmi területeivel és azok specialitásaival. Az oktatási és kutatási témák mellett feltárták a további együttműködési lehetőségeket.
- Ez volt az első alkalom, hogy ellátogattunk a Debreceni Egyetemre, és nagyon jó tapasztalatokat szereztünk. Megismerhettük az itt folyó kutatásokat és képzési sajátosságokat, és egyeztettünk a további együttműködési lehetőségekről. Bízunk benne, hogy a magyar állam Stipendium Hungaricum ösztöndíjának köszönhetően a jövőben még több kazak hallgató tanulhat a Debreceni Egyetemen – értékelte a látogatás tapasztalatait a hirek.unideb.hu-nak Abidkulova Karime, az Al-Farabi Kazak Nemzeti Egyetem Biodiverzitási és Biológiai Források Tanszékének adjunktusa.
A két intézet együttműködésének már több éves múltja van. Sramkó Gábor, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Növénytani Tanszékének posztdoktora, aki Lendület-kutatócsoportjával a sztyeppei élőlények eredetét vizsgálja, több expedíción is részt vett Almati térségében, illetve számos kapcsolódó kazak kutatásban közreműködött.
- A sztyeppei élővilág növény- és állatfajainak gyakran a kazahsztáni hegyekben találhatjuk meg a testvérfajait, azaz onnan kolonizálták a földtörténeti közelmúltban létrejött eurázsiai füves élőhelyeket, így ezeknek a kutatásoknak nagy jelentőségük van filogeográfiai szempontból – fejtette ki Sramkó Gábor, az MTA-DE Lendület Evolúciós Filogenomikai Kutatócsoport vezetője.
A Természettudományi és Technológiai Kar mintegy 3000 hallgatójának negyede külföldi, és a kari vezetés bízik benne, hogy tovább növelhető ez az arány az egyre kiterjedtebb nemzetközi kapcsolatok révén.
- Mind a természettudományos, mint a mérnöki képzéseink közkedveltek a külföldi hallgatók körében: különösen a biológia, fizika, vegyészmérnök és villamosmérnök képzésünk népszerű, több kazak hallgató tanul ezeken a szakok. Az ilyen jellegű tudományos együttműködéseknek és látogatásoknak nagy szerepe van a további nemzetközi kapcsolatok kiépítésében – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Kun Ferenc dékán.
A Debreceni Egyetemen jelenleg 146 kazak hallgató tanul, közülük harminckilencen vesznek részt a Természettudományi és Technológiai Kar képzésein.
Sajtóiroda - TPL
