- Az egyetem fenntartói jogait – az új kormánystruktúrában is – változatlanul az Emberi Erőforrások Minisztériuma látja el, míg a különböző innovációs ügyekkel a Palkovics László által vezetett Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkozik. Kásler Miklós és Palkovics László miniszterekkel, valamint Bódis József oktatásért felelős államtitkárral is egyeztettünk az elmúlt időszakban. A megbeszélések nyomán össze kell állítanunk a Debreceni Egyetem műszaki képzésének fejlesztéséhez szükséges – az infrastruktúrát és a humán erőforrást is érintő – programot többmilliárd forint értékben – jelentette be Szilvássy Zoltán rektor a Debreceni Egyetem Szenátusának június 28-ai ülésén.
Az egyetemi vezető hozzátette, hogy az intézmény megkezdte a közös munkát a Debrecenbe betelepülő német iparvállalattal, a Continentállal, amelynek budapesti üzeme mintagyárként szerepel a kormánynak a hazai kkv-k termelési rendszereinek modernizálását célzó Ipar 4.0 projektjében. Az egyetemnek megfelelően felkészült szakembergárdával kell részt venni az együttműködésben, amihez a rektor az iparágban érintett Informatikai, Műszaki, valamint Természettudományi és Technológiai Kar szakembereinek közreműködését kérte.
Az intézmény további kiemelt beruházásai kapcsán Szilvássy Zoltán elmondta, hogy folyamatban van a nemzeti oltóanyaggyár megvalósíthatósági tanulmányának készítése, amelyet augusztus 31-ig kell összeállítani, míg a Mádi Bor Akadémia esetében is megkezdődött a munka, amely a borturizmust, vendéglátást, az élelmiszeripart, illetve a kapcsolódó orvosbiológiai kutatási programot érinti.
Bács Zoltán kancellár kiemelte, hogy a minisztérium jelentős fejlesztési programot vár az intézménytől, mivel a városba betelepülő cégek részéről egyre nagyobb az igény a megfelelő műszaki képzési és kutatási háttérre.
- Az egyetemi ipari park tavaly decemberben megkapta a tudományos, technológiai és innovációs park minősítést, jelenleg folyamatban van a terület bővítése, 25 hektárról 50 hektárra nő a terület, illetve bevonjuk az egyetemi tulajdonban lévő Park Hotel területét is – sorolta Bács Zoltán.
A kancellár beszámolójában kitért rá, hogy az év elején elkészült orvosképzés és egészségügyi ellátás fejlesztését célzó koncepció kapcsán az intézmény 87 milliárd forintra nyújt be igényt.
Bács Zoltán arról is beszélt, hogy a héten Palkovics László miniszterrel közösen ellátogattak a MTA Atommagkutató Intézetbe is, ahol az intézet igazgatójával, a szenátusi ülésen is részt vevő Dombrádi Zsolttal egyeztettek, hogy miként tudják még hatékonyabbá tenni a közös munkát a 90-es évek óta az egyetemmel társult intézményként működő kutatóintézettel.
A Szenátus csütörtöki ülésén Szilvássy Zoltán dékáni megbízást adott át az Egészségügyi Karon Semsei Imre, a Gazdaságtudományi Karon Pető Károly, a Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karon Bálint Péter, a Gyógyszerésztudományi Karon Vecsernyés Miklós, a Műszaki Karon Szűcs Edit, a Népegészségügyi Karon Kósa Karolina részére. Valamennyi megbízás július 1-jétől érvényes.
A testület intézményvezető-helyettesi és egyetemi tanári pályázatot rangsorolt, valamint egyetemi magántanári cím, professor emeritusi cím és a Dr. Tankó Béla emlékdíj adományozásáról döntött.
A Szenátus támogatta az önálló Biotechnológiai Intézet létrehozását a Természettudományi és Technológiai Karon. Ennek kapcsán Szilvássy Zoltán elmondta, hogy az intézet célja, hogy egységesen kezelje az egyetemen folyó agrár-, orvos- és környezet-biotechnológia oktatását.
- A biotechnológia természettudományos alapokra épül, van egy tudományi és ipari vetülete, ez egy mérnöki diszciplína, ezért az ehhez szükséges legszélesebb körű képzést koncentrálnánk egy intézetbe. Reményeink szerint az Ipar 4.0 modellhez kapcsolódva mintaüzemek is épülnek – tájékoztatott Szilvássy Zoltán.
Kun Ferenc, a Természettudományi és Technológiai Kar dékánja hozzátette: az új intézet elsőként a TTK Biológiai és Ökológiai Intézetének érintett tanszékeiből fog létrejönni, a TTK-n már meglévő kapacitásokra fog épülni, a kar képzéseit fogja támogatni.
Az oktatási ügyek kapcsán a testület elfogadta a 2018/2019-es tanévre szóló képzési programot, szavazott a 2018/2019-es tanév önköltségének összegéről, emellett számos új képzés, többek között a magyar értéktár alapképzési szak létesítését, a marketing, illetve a szerkezet-építőmérnöki mesterképzési szak, valamint alapképzési szakok angol nyelven történő indítását támogatta.
A Szenátus tárgyalta a Kenézy Gyula Egyetemi Kórház 2018. évi belső gazdálkodási költségvetését. Ennek kapcsán Bács Zoltán elmondta, hogy a tavalyi beolvadás után nehéz volt az első teljes gazdasági évben olyan költségvetést készíteni, amilyet a Debreceni Egyetem hosszú ideje készít.
- A Kenézy Kórház egyáltalán nem ilyen rendszerben dolgozott. Nagy kihívást jelentett összeegyeztetni, hogy ebbe a módszertanba miként illesszük be a kórház működési, tervezési és pénzügyi folyamatait. Az elmúlt 6-8 hétben azonban sikerült megegyezni, s egy konszenzuson alapuló büdzsé lett a vége – fogalmazott Bács Zoltán.
A kancellár beszámolt a Debreceni Egyetem részvételével működő gazdasági társaságok 2017. évi működéséről. Bács Zoltán kiemelte, hogy 2016-ban a 30 társaság 5 és fél milliárd forintos bevételi főösszeg mellett 104 millió forint eredményt termelt, míg 2017-ben 7 és fél milliárd forintos bevétel mellett az összesített eredmény elérte a 770 millió forintot, ami elsősorban a korábban kiszervezett tevékenységeket visszaszerző egyetemi vállalkozásoknak köszönhető, amelyek eredményesen tudnak gazdálkodni.
Több együttműködési szerződés megkötéséről is döntött az egyetem Szenátusa csütörtöki ülésén, többek között a Partiumi Keresztény Egyetemmel, a Debreceni Református Hittudományi Egyetemmel, az indiai Bharatiya Vidyapeeth Deemed University-vel, valamint támogatták a Konfuciusz Intézet létesítését elősegítő megállapodást.
Sajtóiroda - TPL
