Uniós fejlesztésekről egyeztettek

A Debreceni Egyetemen az Európai Unió Strukturális és Beruházási Alapjaiból megvalósuló projektekről, a kutatás-fejlesztést támogató beruházásokról tájékozódott szerdán az Európai Bizottság delegációja az intézményben.

Szilvássy Zoltán rektor, Tőzsér József egészségipari innovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettes és Prépost Eszter tudományos igazgató mutatta be november 27-én, szerdán Vittoria Alliata Di Villafranca főigazgatónak az európai uniós forrásból megvalósuló, „A felsőoktatás és az ipar együttműködése az egészségiparban” (FIEK), valamint az „Üzemmérettől független komplex precíziós szaktanácsadási rendszer kialakítása” című projekteket. Az uniós szakember az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának képviseletében tájékozódott az EU Strukturális és Beruházási Alapok hasznosulásáról, különös tekintettel a helyi K+F+I ökoszisztéma fejlődésében játszott szerepére.

- Áttekintettük az intézményben megvalósuló kutatás-fejlesztési beruházásokat, részletesen tájékozódtunk a FIEK-projekt gyógyszeripari együttműködéséről. Utóbbi keretében oltóanyagokat és az antibiotikumok helyettesítésére szolgáló, baktériumokat fertőzni képes vírusokat, azaz bakteriofágokat fejlesztenek ki Debrecenben. A projekt során a kapcsolódó alapkutatásokra épülve prototípusokat dolgoznak ki, és továbbfejlesztik azokat kereskedelmi termékké – ismertette Vittoria Alliata Di Villafranca.

A főigazgató kiemelte: Magyarország jelentős potenciállal rendelkezik az egészség- és gyógyszeripar területén, így az unió számára is fontos, hogy az ipari szereplőkkel közösen valódi eredményeket hozzó, új, innovatív kutatások valósuljanak meg.

- Egyeztettünk a jelenlegi finanszírozásról, illetve a 2021-ben kezdődő pénzügyi ciklus céljairól, utóbbiban az Európai Bizottság azt szeretné, ha a Magyarországra érkező támogatások 35 százaléka innovációs, valamint versenyképességi célokat szolgálna. Ezek kapcsán megismerhettük az egyetem álláspontját, miszerint nagy szükség van a FIEK-hez hasonló kis szériás gyártást támogató projektekre, amelyek reális tesztkörnyezetet jelentenek a piaci bevezetés előtt – tette hozzá Vittoria Alliata Di Villafranca.

Szilvássy Zoltán rektor a FIEK-ről szólva elmondta, hogy a 2020 végéig tartó 8,3 milliárd forintos FIEK-projekt költségfelhasználása 18%-nál tart, de a legnagyobb tétel, a védőoltás prototípusok előállítására szolgáló vakcina pilotüzem felépítése még hátra van.

- A legnagyobb segítséget a kis szériás termék-előállításhoz szükséges üzemek létesítésének támogatása jelenti, hiszen az egyetemek akkor tudják elérni az ipari szereplőket, ha olyan fejlesztéssel jelennek meg, amelyben már nincsenek kutatási kockázatok. A FIEK-nek is ez a legfőbb eredménye, hogy már csak fejlesztési tevékenység van. Ezen a ponton túl a vállalatok jelentős kapacitásokat tudnak mobilizálni, az intézmény pedig partner lehet a nagyüzemi gyártásig. Ha erre célzottan érkezik támogatás, akkor az egyetemek sokat tudnak tenni ilyen FIEK-típusú konstrukciókkal a globális versenyképesség javítása érdekében – bizakodott Szilvássy Zoltán.

Az egyetemi vezető megjegyezte: a Richter Gedeon gyógyszergyárral közös fejlesztés keretében megvalósuló biotechnológiai bioszimiláris szerek szabványos vizsgálatához nagyértékű analitikai műszerek, berendezések és vegyszerek szükségesek, ahol jelentős hátrányt okoznak a bonyolult és lassú közbeszerzések. Ezt jelezték a főigazgató felé is.


A FIEK mellett az Európai Bizottság delegációja bepillantást nyert a KITE-vel közös „Üzemmérettől független komplex precíziós szaktanácsadási rendszer kialakítása” című projektbe, amelynek keretében a Debreceni Egyetem szakemberei a precíziós gazdálkodást megalapozó kísérleti fejlesztéseket, továbbá műszaki-, informatikai-, és termesztéstechnológiai ismereteket rendszerbe foglaló, illetve azok gazdasági vonatkozásait tartalmazó képzési módszertant fejlesztenek.

Sajtóiroda - TPL