A debreceni agrár-felsőoktatás megalapításának 155. évfordulója alkalmából indított idén konferenciasorozatot a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar. Ennek keretében rendezték meg a Debrecen University Symposium 1st Congress on Sustainable and Innovative Solutions in Agriculture and Food Industry (SISAF'23) elnevezésű nemzetközi rendezvényt, melyen a növény-, az állat-, az élelmiszer- és a környezettudomány elismert külföldi és hazai szakemberei tartottak előadásokat.
- A fenntartható fejlődés korunk egyik legfontosabb kérdése. A demográfiai változások és a klíma átalakulása az ismert következményeken túl teljesen átszervezik egyebek mellett az élelmiszer-előállítás rendszerét. Megváltozik a környezet, amelyben termelünk, a kártevők, kórokozók csoportjának összetétele és a vízháztartás is. A megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer előállítása érdekében alkalmazkodni kell az új körülményekhez. Éppen ezért, a téma fontossága miatt döntött úgy a Debreceni Egyetem Tudományos Tanácsa, hogy támogatja a nemzetközi konferencia megszervezését a Debrecen University Sympozium keretin belül – mondta a konferenciát megelőző sajtótájékoztatón Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese, a Tudományos Tanács elnöke.
A tanácskozáson a növény-, az állat-, az élelmiszer- és környezettudomány elismert szakemberei tartottak előadást, érkeztek előadók egyebek mellett Ausztráliából, Németországból, Olaszországból, Horvátországból és Szlovákiából is.
- A Debreceni Egyetem – és azon belül a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar – egy rendkívül összetett kutatási portfólióval rendelkezik. Szeretnénk széles körben bemutatni elsősorban azokat az alapkutatásainkat, amelyek a fenntartható és innovatív mezőgazdaságot és élelmiszeripart támogatják – hangsúlyozta Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.
A kari vezető kiemelte: az Európai Unió is egyre nagyobb hangsúlyt fektet az agrárium alkalmazkodóképességének támogatására. Az éghajlat változása és annak közvetett hatásai – a kórokozók és kártevők gradációja, a zoonózisok – egyre nagyobb terhet rónak ugyanis az alapanyagtermelésre, az állategészségügyre és az élelmiszeriparra.
- Ezért is fontos, hogy megmutassuk, a tudomány, a szakma és az oktatás együtt tud működni a mezőgazdaság átalakulása, átalakítása érdekében. A konferencia központi témája a „One Health - egy egészség”. Ennek az integrált, egységesítő megközelítésnek a célja az emberek, az állatok, a növények és az ökoszisztémák egészsége közötti, rendkívül érzékeny egyensúly kialakítása. Az élelmiszerbiztonság, a zoonózisok és az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben meghatározó ez a szemlélet – jelentette ki Stündl László.
Az előadásokon olyan témák szerepeltek például, mint a mikrobiom, a proteom és az állategészségügy kölcsönhatásai, az örökletes betegségek és öröklött egészség, a vízkörforgás és a vízgazdálkodás jelenlegi multidiszciplináris kihívásai, valamint a növényi nanovilág szerepe.
Sajtóközpont - ÉE
