Mutasd a szemed, megmondom, ki vagy!

A kolozsvári egyetem kutatói szerint az emberi szemek mozgásának követése sok idegrendszeri eredetű betegség esetén jól használható diagnosztikai módszer lehet a jövőben. A szakemberek az Agykutatás Hetének egyik, a Debreceni Egyetem munkatársai által szervezett előadásán számoltak be kutatásukról.

Az emberi szemek mozgásának követésével, hogy adott szituációkban például éppen merre irányul a tekintetünk, mennyire fókuszálunk, hogyan változik a pupillánk mérete, mennyit pislogunk, egyre több marketinges, web- és termékfejlesztő foglalkozik. Az így nyerhető, a figyelemre, a zavartságra, az érzelmi állapotra vonatkozó információk jól használhatók egyebek mellett az internetes keresések egyszerűsítésekor, a webáruházakban kapható vásárlási élmény fokozásakor, könnyebben áttekinthetővé tehetők általuk a szoftverek, javíthatók a felhasználói profilok.

- A szemmozgások megfigyelése a neurológiában, vagyis az ideggyógyászatban is mind gyakrabban alkalmazott vizsgálati módszer. Úgy tűnik, nagyon sok betegség esetén, mint például figyelemzavar, demencia nagyon jól használható vizsgálati módszer lehet – ismertette az Agykutatás Hete rendezvénysorozat debreceni eseményén, a Debreceni Egyetem által üzemeltetett Sesztina-villában pénteken tartott előadásában Irina Maria Vlad, a kolozsvári Iuliu Hatieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ideggyógyásza.

A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete által szervezett rendezvényen az idegtudományok fejlesztését, eredményeinek széles körű megismertetését céljául kitűző NeurotechEU nemzetközi egyetemi együttműködésben részt vevő kutatók tartottak összesen öt angol nyelvű, nyilvános előadást.

Irina Maria Vlad elmondta: öttagú kutatócsoportja jelenleg még kísérleti fázisban foglalkozik a szemmozgások követésével. Azt is bemutatta, milyen technológiák szükségesek ehhez, valamint a kapott adatok kiértékeléséhez.

- Elsősorban arra koncentrálunk, miként lehet az egyes neurológiai eredetű betegségek előrehaladását, változását, terápiákra adott válaszát a szemmozgások megfigyelésével követni. Terveink között szerepel többek között olyan informatikusok, mérnökök bevonása, akik segíteni tudnának a szükséges technikai fejlesztések megvalósításában – magyarázta.

Irina Maria Vlad hozzátette: nagyon hasznosnak tartja, hogy a NeurtechEU együttműködés keretében más hasonló kutatásokat végző európai kutatókkal is sikerül kapcsolatba lépni, a tapasztalatokat megosztani.

A program végén plasztinált, vagyis oktatási célokra konzervált agypreparátumokat is bemutattak.


Sajtóközpont – OCs