Tíz évvel ezelőtt indult el a hazai hidrobiológia szempontjából meghatározó mesterképzés a Debreceni Egyetemen, napjainkban pedig már angol nyelven is nagy népszerűségnek örvend – a szak alapítását idézte fel bevezetőjében Dévai György, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Hidrobiológiai Tanszékének professor emeritusa a Debreceni Hidrobiológiai Fórum csütörtöki megnyitóján a DAB Székházban.
Kun Ferenc, a TTK dékánja köszöntőjében kiemelte, hogy bár a kar egyik legfiatalabb és nem is a legnagyobb tanszékéről van szó, a Hidrobiológiai Tanszék mégis meghatározó szerepet játszik a kar életében. Az elmúlt évtizedekben a természettudományos szakok iránti érdeklődés csökkent, ez azonban egyáltalán nem igaz a hidrobiológiára.
- A képzés sikerének titka, hogy nagyon jól pozicionálta a szakma. Egy olyan szak, amely tudományos kiválóságot ad, azaz felkészít a kutatói pályára, ugyanakkor van egy jól definiálható munkaerőpiaci szegmens, amely számára biztosítja a megfelelő szakember-utánpótlást – jelentette ki Kun Ferenc. Hozzátette: a hidrobiológia mesterképzés egyike volt az első természettudományos szakoknak, ahol a mérnökképzéseket követően elindult a duális képzés.
A rendezvény keretében a kari vezető együttműködést írt alá a Magyar Természettudományi Társulattal, amelynek kulcsszerepe lehet a TTK beiskolázási tevékenységében, új csatornákat nyitva a középiskolások felé. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karával aláírt megállapodás kapcsán Kun Ferenc elmondta, hogy ez az együttműködés sikerre van ítélve, ugyanis a két kar kompetenciái, a felhalmozott tapasztalatai maximálisan kiegészítik egymást.
- Hosszú távú terveink között szerepel új képzések alapítása. A bolognai rendszer revíziója keretében lehetőség van új szakok létesítésére, jelenleg folyamatban van a geoinformatikus mesterszak létesítése, illetve javaslatot tettünk a Magyar Rektori Konferencia Természettudományi Bizottságában egy alkalmazott geoinformatika és földmegfigyelési alapszak létrehozására. Ezek működtetésében és oktatásában számítunk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának támogatására, de látok lehetőség új közös alapszak indítására a környezetvédelem területén is – sorolta Kun Ferenc.
Bíró Tibor, az NKE Víztudományi Karának dékánja felidézte, hogy nem egy új kapcsolatról van szó, több alakommal is dolgoztak együtt kutatásokon és publikációkon.
- A víztudomány egy multi- és interdiszciplináris tudományterület, ugyanakkor a korábban uralkodó hidrotechnikai szemlélet már nem oldja meg a vízgazdálkodás gondjait, ezért erősíteni kell a kapcsolatot a társtudományokkal, ahonnan új megoldások érkezhetnek. Szeretnénk, ha a Debreceni Egyetem hallgatói részt vennének a nagyvízügyi mérésekben, amelyekhez nálunk elérhetők a műszaki lehetőségek – tájékoztatott Bíró Tibor.
Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a jövőben a hidrotechnikai beavatkozásokat és az ökológiai igényeket össze kell hangolni, hiszen a kutatások szerint a klímaváltozáshoz kötődő jelenségek 80 százaléka a vizeken keresztül is megjelenik majd.
A rendezvényen Restaurációs ökológia lehetőségei a vízgazdálkodásban címmel Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója tartott előadást. Nagy Sándor Alex egyetemi docens, szakfelelős Hidrobiológus MSc képzés tíz évének áttekintése címmel mutatta be a TTK egyedülálló képzését. Gőri Szilvia, a Természetvédelmi Zoológiai Kihelyezett Tanszék vezetője a Hortobágyi Nemzeti Park korábbi igazgatóját, Aradi Csabát köszöntötte 75. születésnapja alkalmából.
A Hidrobiológiai Fórum keretében került sor a DE TTK Hidrobiológiai Tanszék és a Magyar CHIRODON Alapítvány pályázatainak eredményhirdetésére és a díjak átadására.
Sajtóiroda - TPL
