A Debreceni Egyetemen még a kancellária rendszer országos bevezetése előtt megteremtették az új struktúra alapjait 2014. februárjában.
- Még sehol nem volt a kancellári rendszer és a felsőoktatási törvény módosítása, mi nagyjából magunktól találtuk ki a kancellári rendszert mintegy 90 százalékban, pontosan azért, hogy az akkoriban mutatkozó gazdálkodási deficitet kicsit kezelni tudjuk – fejtette ki a rektor a M1 televíziós csatorna július 26-i Ma Este című műsorában.
- A Debreceni Egyetemnek 106 milliárd forintos az éves fő összege, így pénzügyi szempontból talán a legnagyobb felsőoktatási intézmény. Amikor a jelenlegi egyetemi vezetés nálunk színre lépett 7 milliárdos hiány volt, most 14 milliárdos többlet – mutatott rá a rendszer előnyére a rektor.
A műsorban arról is szólt, hogy ezt a pénzt az egyetem fejlesztésére, új képzések bevezetésére, az egyetem innovációs politikájának új megoldásaira fordítják, valamint a felsőoktatásban bevezetett bérfejlesztéssel egy időben a Debreceni Egyetem unikális lépésként az intézmény egészére kiterjedő béremelést hajtott végre.
Szilvássy Zoltán úgy véli, egy rektor kevésbé profi és hatékony módon foglal állást gazdasági ügyekben, mint a kancellár.
- A kancellári rendszerrel az egyetemnek deklaráltan két vezetője van. A kancellár és a rektor súrlódásmentes együttműködése szükséges a rendszer jó működéséhez. Az intézmény rentábilis működését a kancellária biztosítja – tette hozzá.
A beszélgetéssel egy időben váltak nyilvánossá a felvételi ponthatárok. Szilvássy Zoltán szerint a Debreceni Egyetemen várhatóan nyolcezer fölött lesz az első éves hallgatók száma a szeptemberi tanévkezdéskor a hazai és külföldi diákokkal együtt.
A teljes beszélgetés ide kattintva érhető el.
Sajtóiroda - DO