- A leggyakoribb betegségekben – mint a cukorbetegség, érelmeszesedés, stroke és a szívelégtelenség – meghatározó szerepet játszik a metabolikus, azaz anyagcsere-folyamatok zavara. A szénhidrát-, zsír- és aminosav-anyagcserének a sejtek önemésztésével, autofágiájával is összekapcsolt fiziológiás és az obezitás kialakulásával megjelenő kóros folyamatai döntően határozzák meg a szervek működését. A perifériás szövetekben kialakuló elváltozások közvetlen következményei a szív és érrendszer megbetegedései, ezért folyamatában kell kezelni a zsírszövetben, a vázizomban, a tüdőben vagy a májban lezajló kóros folyamatokat és a kialakuló szív és érrendszeri komplikációkat a molekuláris okok kutatása során – fejtette ki a projekt pénteki sajtótájékoztatóján Fésüs László professzor.
A projekt szakmai vezetője kiemelte: a most záruló közös pályázatban vázolt kutatási programban ezen elv mentén a klinikailag nem, vagy csak részben megoldott problémákra (obezitásban a zsírsejtképződés és termoreguláció zavara, a diabétesz és a metabolikus szindróma szöveti háttere, a szívelégtelenség) kerestek molekuláris magyarázatokat, és azok alapján új transzlációs diagnosztikus és kezelési célpontokat.
A 2016-ban induló, mintegy másfél milliárd forintos Európai Uniós forrásból megvalósított projektben a Debreceni Egyetem (DE), Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és Szegedi Biológiai Központ (SZBK) kutatói dolgoztak együtt. A sajtótájékoztatón elsőként Fésüs László professzor mutatta be a Debreceni Egyetem szakemberinek kiemelkedő fontosságú felfedezéseit.
- A vizsgálatok nyomán kiderült, hogy a hőtermelő barna zsírszövet új, ígéretes célpont az obezitás leküzdésében, a zsírsejtek elhalásával összefüggő obez zsírszöveti gyulladás cukorbetegséghez és csökkent izomregenerációhoz vezet, a zsírszövet transzplantációval normalizálható a genetikai okból kialakult diabéteszes anyagcserezavar és zsírmáj, illetve az egyébként tumorterápiában használt DNS hibajavító enzimet gátló gyógyszerek használata új lehetőség a szervezet energiaegyensúlyának befolyásolására – sorolta a meghatározó új eredményeket a szakmai vezető.
A Szegedi Tudományegyetem részéről Jost Norbert, az MTA doktora, a projekt szakmai koordinátora Varró András távollétében, őt helyettesítve ismertette az SZTE kutatásait, melyek a szívelégtelenség és a kalcium-háztartás zavarainak összefüggéseit, új gyógyszerterápiás lehetőségeit, a metabolikus kórállapotok káros szívhatásait, illetve a cukorbetegségnek a tüdő működésére gyakorolt kóros folyamatait vizsgálták. A szakemberek emellett kimagasló eredményt értek le iszkémiás stroke esetén neuroprotektív hatóanyagok szöveti acidózison és nanorészecskék használatán alapuló célzott bejuttatásával.
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatási eredményeit Vígh László akadémikus, a projekt szakmai koordinátora foglalta össze, aki kiemelte, hogy a pályázat keretében számos eredményes kooperáció indult el a hazai intézmények között, amelyek a projekt lezárását követően is folytatódhatnak. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban folytatott lipidomikai kutatások új diagnosztikai és gyógyszerfejlesztési eljárásokat céloztak, vizsgálták a lipidek szerepét a korai diabétesz kialakulásában, illetve behatóan foglalkoztak a sejtszintű lipidomikával.
Az Új Széchenyi Terv keretében megvalósított projektben a három intézmény részéről összesen 132 fő vett részt szakmai megvalósítóként, közülük 48 kutatói és 26 fő technikai munkatárs alkalmazás volt. A résztvevő kutatócsoportok között 11 új közös részprogramot alakítottak ki. A pályázati forrás támogatásával 141 közlemény született, 24 fiatal kutató szerzett PhD-fokozatot, 7 új egyetemi kurzus indult el, 10 vállalkozási/ipari együttműködés jött létre vagy kezdődött el. A közlemények közül 104 tudományos cikk az adott szakterület legjobb 25%-ába tartozó folyóiratban jelent meg. Valamennyi kutatócsoport közölt az MTA/MTMT besorolása szerinti D1 (legmagasabb) minősítésű folyóiratban. A közlések óta eltelt rövid idő ellenére a megjelent cikkeket több mint 4000 alkalommal idézték.
A sajtótájékoztatót követő projektzáró rendezvényen a 11 munkacsoport kutatói ismertették a vizsgálatok részletes eredményeit, illetve egyeztettek a további kutatási irányokról.
Az Új molekuláris mechanizmusok, diagnosztikus és terápiás célpontok metabolikus és kardiovaszkuláris kórképekben című, GINOP-2.3.2-15-2016-00006 azonosítószámú projekt összköltsége 1 439 117 609 Ft, a Debreceni Egyetem által igénybe vett támogatás: 550 000 000 Ft.
A projekt sajtóközleménye ide kattintva elérhető.
Sajtóiroda - TPL
