Eredmények a zenepedagógiában

A doktori iskolák közötti együttműködést, valamint a szakmai tapasztalatcserét erősítette a Kutatások a zene és a zenepedagógia világában címmel megrendezett Zenepedagógiai Konferencia. A szakmai eseményre az ország több nagyvárosából és a határon túlról is érkeztek szakemberek.

A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Humán Tudományok Doktori Iskola Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Programja, az MTA DTB Nevelés-, Művelődéstudományi és Pszichológiai Szakbizottság, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar, valamint A Jövő Művészetéért Alapítvány együttműködésében rendezték meg harmadik alkalommal a zenepedagógiai konferenciát a DAB Székházban. Ez az egyetlen ilyen témájú szakmai esemény az országban. 

Váradi Judit, a konferencia elnöke, a Zeneművészeti Kar művészeti menedzsere a megnyitón hangsúlyozta: nagyon hatékony együttműködés alakult ki a doktori iskolák között, a konferencia ezt a jó szakmai kapcsolatot erősíti és fejleszti tovább.

- Rendszeresen részt veszünk a szakmai konferenciákon, hiszen ezek az események jelentősen kitágítják a kar látóterét. Egy olyan eseményt akartunk létrehozni tisztán zenei profillal, ahol kiemelkedő eredményeket elért doktoranduszok, zenepedagógusok találkozhatnak, szakmai tapasztalatot cserélhetnek. Ezek az eszmecserék segíthetik a zenepedagógiai módszertanok továbbfejlesztését, a meglévő ismeretek nemzetközi tudással történő bővítését. A konferencia célja emellett az is, hogy hosszútávú együttműködések alakuljanak ki a doktori iskolák között – fogalmazott a konferencia elnöke. 

Csernoch László tudományos rektorhelyettes Zene füleimnek élettan, történelem, fizika című plenáris előadásában történeti és élettudományi megközelítésben beszélt a hang központi idegrendszerre, agyra gyakorolt hatásairól. 

- Tisztán, egyetlen frekvencián megszólaló hang nem létezik, egy alapfrekvencia és ennek egész számú többszörösei, a felharmonikusok révén ismerhető fel egy adott hangszer vagy egy beszélő hangja. Az evolúció felkészített minket arra, hogy felismerjük, elválasszuk egymástól a különféle hangokat, melyek alacsony vagy magasabb frekvenciája határozza meg, hogy mit és hogyan hallunk. Amikor egy hang, egy zene szól, az agyunk nem csak felismeri, de vissza is küldi a jeleket a fülünkbe, megrezegtetve az ott található szőrsejteket, amelyek aztán felerősítik az adott frekvencián megszólaló hangot. A túl hangos zene miatt ezek a sejtek könnyen sérülhetnek, ami aztán halláskárosodáshoz vezethet – ismertette a rektorhelyettes.

A konferencián több szakmai előadást hallhattak a résztvevők a zene különféle megközelítésében. Egyebek mellett a 2018 óta a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóközpont támogatásával működő HTDI és a ZK zenepedagógiai kutatócsoport két tudományos munkájának eredményeit is bemutatták. Szó volt többek között a zenei és a múzeumi oktatás tapasztalatairól, Kovászna és Hargita megyei elemi osztályokban történő extrakurrikuláris zenei neveléséről, de az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekek zeneterápiás fejlesztéséről és a szülők online zeneoktatásról alkotott véleményéről is szerezhettek információkat a konferencia vendégei. 

Sajtóközpont - BZ