- Az egyetemi tudást állítjuk a mádi borászat és a településfejlesztés szolgálatába – jelentette ki Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja a Mádi Bor Akadémia Kutató Laboratóriumának ünnepélyes megnyitóján, melyet szerdán tartottak a Borsay Kastélyban.
A 250 millió forint értékű, nagy teljesítményű eszközök beszerzését állami támogatással finanszírozta a Debreceni Egyetem.
- 2018-ban Két olyan ingatlan is az egyetem vagyonkezelésébe került – a Borsay Kastély és a Grossmann Ház –, ami nagy mértékben segíti az intézmény és a mádi térség közös célkitűzéseinek elérését. Az infrastruktúra rendelkezésre áll, a személyi feltételek is adottak, így már csak egy olyan kutatási programot kell létrehozni, amellyel elérhetjük a kívánt eredményeket. A Debreceni Egyetem regionális intézményként Nyíregyházán, Karcagon, Kisújszálláson, és a határon túl is jelen van, a jövőben pedig Mádon is egyre többször fog feltűnni, egyebek mellett a kastély ad otthont a jövő évi kancellári konferenciának – sorolta Bács Zoltán.
Mád polgármestere, Tatárka József kiemelte, hogy a Debreceni Egyetem révén megjelenő tudományos háttér jelentős fejlődést generálhat a településen és a borvidéken egyaránt.
- Nem csak Mádnak, hanem a régió számára is előrelépést jelenthet a labor létrehozása. Mintegy 100 ezer ember profitálhat belőle, aki borászattal foglalkozik a térségben. A gazdák, akik itt vizsgáltathatják majd a boraikat, nézethetik meg a termést, jó hasznát veszik a kutatásoknak – tette hozza a polgármester.
Szilvássy Zoltán rektor a laborátadás kapcsán elmondta, hogy a borakadémia a borvidék kultúrájához, kereskedelmi, gazdasági tevékenységéhez, láthatóságához nyújtott szakmai támogatás mellett – a Debreceni Egyetem multidiszciplinaritását kihasználva – a helyi gazdákkal közösen hozzájárulhat ahhoz, hogy megtalálják és azonosítsák a térség borainak speciális gyógyászati tulajdonságait.
Az egyetemi vezető előadásában felidézte, hogy már évszázadokkal ezelőtt Nagy Katalin cárnő orvosságként használta a tokaji borokat, és a tengerészek is fogyasztották a C-vitaminhiány miatt kialakuló skorbut megelőzésére, de orvostudományi bizonyítékokkal eddig nem támasztották alá ezeket az állításokat.
- A borakadémia tudatosan és egyedi módon foglalkozik a borhoz kapcsolódó egészségi vonatkozásokkal. Azt szeretnénk, ha a borászati termékek klinikai vizsgálatokon mennének keresztül, és orvosilag is igazolnánk jótékony egészségügyi hatásukat. Ez jelentős versenyelőnyt nyújthat a nemzetközi piacon – hangsúlyozta a rektor. Hozzátéve: a gasztroenterológia legmodernebb, noninvazív eszközeivel vizsgálják a bor élettani hatását, melyhez kifejlesztettek egy olyan módszert, aminél nincs szükség speciális gyomorszondára.
Csige László, a Mádi Bor Akadémia megbízott igazgatója előadásában kiemelte, hogy a borvidéknek közös, jól érthető koncepcióra, stratégiára van szüksége.
- A Debreceni Egyetem a borvidéki kommunikációhoz új alkotóelemeket biztosít, amely a legfejlettebb tudományos kutatásokon alapul. A legkorszerűbb precíziós eszközök – földradar, gamma-spektroszkóp, precíziós geológiai térképészeti műszerek, kőzetmikroszkóp – révén lehetőség lesz a különleges adottságú termőhelyek feltérképezésére, ezzel alátámasztva a termőhely-specifikum fontosságát – magyarázta Csige László.
Győri Zoltán, a Debreceni Egyetemen Táplálkozástudományi Intézetének egyetemi tanára előadásában az egyetemen és a világban végzett borvizsgálatokról beszélt. Elmondta, hogy a kutatók a mádi laborban cukortartalom mérést, mikrobiológiai vizsgálatokat is végeznek majd a borhibák megismerése érdekében.
- Az új laboratóriumban olyan műszerek – folyadék-kromatográf, spektrofotométer, szuperkritikus extraktor – állnak rendelkezésünkre, amelyek képesek a borösszetevők minőségi szétválasztására, vegyületek beazonosítására és mennyiségi meghatározására. A borban és a mustban közel 400 féle vegyület mutatható ki, amelyek folyamatosan változnak az alkoholos erjedésben, illetve a hordós és palackos érlelés során. Van olyan berendezésünk, amelyek a bor és must 23 analitikai paraméterét 1 perc alatt képes megmérni – tájékoztatott Győri Zoltán professzor.
Sipka Sándor, a Debreceni Egyetem Táplálkozás- és Élelmiszertudományi Doktori Iskola egyetemi tanára Szív-és érrendszeri, valamint a daganatok okozta halálozás a tokaji borrégióban című előadásában arról a kutatásról beszélt, amely során több mint 200 ezer ember borfogyasztási, táplálkozási szokásait és szociális helyzetét vizsgálták. A kutatás nyomán megállapították, hogy a rosszindulatú daganatok vonatkozásában a jelentősen alacsony mértékű elhalálozás valószínűleg közvetlenül összefügg a tokaji borok sajátos tulajdonságaival.
A Mádi Borakadémia együttműködést kezdeményezett a borászokkal, akik a legjobb, közepes és gyengébb minőségű aszúikat a Debreceni Egyetem egyedülálló technológiájával vizsgáltathatják be a laborban. Ha az ott kapott eredmények és a borászok mérései egyeznek, minőségbiztosítási számértéket helyeznek el a boros palackokon. Ez hasznos lehet a vásárlók tájékoztatásában hogy bevizsgált minőséget vesznek, a borászok szempontjából pedig arra, hogy az objektív minőséghez igazíthassák az árképzést.
