Bartha Elek, a Debreceni Egyetem (DE) oktatási rektorhelyettese a rendezvényen emlékeztetett arra, hogy Trianont a kommunista pártállami évtizedek alatt még az oktatás és a tudomány világában is nagyrészt elhallgatás övezte.
- A rendszerváltás ebben is megnyitotta a kutatási lehetőségeket, bár a téma a nyilvánosságban napjainkban is sokszor vált ki ellenkezést, miközben Trianon aktualitása annak máig ható következményeivel együtt kétségtelen tény, ami számos tudományágban jelent feltárásra váró, megoldandó feladatokat. A konferencia előadásaiban a jövő tudományos paradigmái rajzolódnak ki, nem csupán a történészek számára, hanem a politikatudomány, a művelődéstörténet, a jogtudomány, a néprajztudomány, az antropológia kutatói számára is. Sok szempontú megközelítésre ad lehetőséget, ami nemzetünk egyik legnagyobb történelmi sorsfordulóját árnyaltabb megvilágításba helyezi – jelentette ki Bartha Elek.
A Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének igazgatóhelyettese hozzátette: a konferencián elhangzó előadások nagy része nem közvetlenül a békeszerződés megkötésével, hanem annak későbbi hatásaival foglalkozik.
- Trianon mindig új kérdéseket vet fel, új kutatási témákat ad. Velünk élő esemény, amelyre mind a mai napig nagyon érzékeny nemcsak a környező országok közvéleménye, hanem a magyar társadalom is – fogalmazott Kerepeszki Róbert.
Csiszár Imre, a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) tiszteletbeli elnöke, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat és a DE Néprajzi Kutatócsoport tudományos munkatársa szerint az elmúlt 100 év magán viselte Trianon bélyegét, ugyanakkor az esemény megítélése sokat változott.
- Ha valamilyen nagy bűnt el lehet követni egy történelmi kataklizmával, sorsfordító eseménnyel, az az agyonhallgatás, mert amit agyonhallgatnak, részben elfelejtődik, részben félresiklik. A kommunizmus idején mind a kettőt sikerült megvalósítani. Akkor úgy nőttek fel nemzedékek, hogy meglepetéssel konstatálták, a határ túloldalán ugyanolyan magyar emberek élnek, mint itt. A minél több ezzel kapcsolatos ismeret segít feldolgozni a traumát – jelentette ki Csiszár Imre.
Molnár Dániel, a DOSZ elnöke a tanácskozás jelentőségét hangsúlyozva úgy fogalmazott: a doktori képzésben résztvevők érdekképviseletével, érdekvédelmével, valamint tudományszervezéssel foglalkozó szervezet 1994-es alapítása óta kiemelt céljának tekinti a Trianonban szétszakított kárpát-medencei magyarság támogatását, melyre ez a konferencia is alkalmas.
A köszöntőket követően Püski Levente, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézetének egyetemi tanára Trianoni kényszerpálya – Magyarország és nagyhatalmak címmel tartott plenáris értekezést, amit 3 szekcióban 14 doktorandusz előadása követett.
Az első szekcióban Iváncsó Ádám például Szlovák emigránsok és a magyar határrevízió: 1918 – 1943 címmel beszélt.
A második szekcióban Váradi Katalin: „Segíts az üldözötteken, mentsd meg őket a hideg éjszakák borzalmaitól!” Debrecen és a trianoni menekültek címmel értekezett.
A harmadik szekcióban többek között Selmeczi Péter Ferenc is szót kapott, aki A menekültek ideiglenes otthona az Országházban (1920 – 1922) címmel adott elő.
Sajtóközpont - OCs