Az új Szenátus választási eredményének ismertetésével kezdte a rektori beszámolót Szilvássy Zoltán a december 15-ei ülésen. A rektor felidézte, hogy a voksolásra jogosult 5469 egyetemi polgár közül 2738 élt jogával, a több mint 50 százalékos részvételi aránnyal a választás minden körzetben érvényes volt. A január elsejétől felálló testületnek a most szenátusi mandátumot elnyert oktatók, kutatók és egyéb dolgozók (36 fő) mellett automatikusan tagja lesz a rektor és a kancellár, valamint a választott dékánok (13 fő), illetve a Hallgatói Önkormányzat képviselői. Az új Szenátus összlétszáma 70 fő lesz, tagjainak mandátuma 2017. január 1-jétől 2020. december 31-éig, 4 évre szól.
Szilvássy Zoltán rektor kifejtette, hogy a felsőoktatás modernizálása a kormány részéről ágazati program, ennek megfelelően tudományterületekre bontva vizsgálják, illetve tesznek javaslatokat.
- Az agrárképzések fejlesztéséhez kapcsolódóan jelentős lépést tett az intézmény az egyetemi agrárkabinet létrehozásával. A testület az agrártudományi képzésekkel, fejlesztésekkel, ipari kapcsolatokkal foglalkozik, tagjai: az érintett rektorhelyettes és dékán, a rektor és a kancellár, illetve a parlament alelnöke, Jakab István, aki maga is mezőgazdasági szakember, illetve a regionális mezőgazdasági nagyvállalatok vezetői. Ennek eredménye, hogy a Debreceni Egyetem mint tudományegyetemhez kötődő nemzeti agrárcentrum már a térképen van a másik kiemelt, de szűkebb szakmai alapon szerveződő központ, Gödöllő mellett – hangsúlyozta Szilvássy Zoltán.
Az agrárkabinethez hasonló testületet állítottak fel a műszaki-informatikai területen is az érintett dékánok, vállalati szakemberek és Palkovics László oktatásért felelős államtitkár részvételével.
- Ezen a területen rendkívül magasak a társadalom képzéssel szemben támasztott igényei a régióban, nagyobbak mint az egyetem jelenlegi képességei, ezért itt jelentős fejlesztésekre és erőkoncetrációra van szükség. A közeljövőben több olyan megállapodást is kötünk, hogy az intézményben és vonzáskörzetében elérhetőek legyenek azok a tudományos fokozattal rendelkező oktatók, akikre egy jelentősebb volumenű műszaki képzésnél számítani lehet. Az egyik cél, hogy a kiváló műszaki képzéssel rendelkező partiumi és erdélyi intézmények szakemberei a debreceni képzések számára rendelkezésre álljanak. A másik egy jelentős orosz partnerrel kötendő megállapodás, mely révén szintén jól képzett elektronikai, villamosmérnöki oktatókra számíthatunk - sorolta a rektor. Hozzátette: az egészségturisztikai területen is szeretnének hasonló stratégiát követni, a munka előkészítési fázisban van.
A november végi ukrán-magyar üzleti fórum kapcsán Szilvássy Zoltán kiemelte: történelmi jelentőségű esemény volt, korábban sosem fordult elő, hogy két miniszterelnök folytasson megbeszélést az intézményben. A rektor hozzátette: az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott különmegbeszélésen az egyetem terveiről közvetlenül adhattak tájékoztatást, melyhez a kormányfő támogatásáról biztosította a rektori-kancellári vezetést.
Bács Zoltán kancellár beszámolójában kiemelte: az előzetes adatok szerint idén is 100 milliárd forint fölött lesz az intézmény teljesült költségvetése.
A kancellár az államtitkárság decemberi bejelentése kapcsán elmondta: a felsőoktatásban 45-50 százalékkal is emelkedhetnek az oktatói bérek. Januárban minden oktató megkapja a tavaly bejelentett 5 százalékos emelést, majd szeptemberben a 2018. januárjára ígért 5 százalékot, és erre jön még a további emelés - az államtitkár ígérete szerint. Megismételte Palkovics László közlését, mely szerint lehetséges, hogy a tanársegédi kategória megszűnik, és adjunktustól kezdődik az oktatói besorolás, utóbbi fog megegyezni a középiskolai kutatótanári bérrel, ebből következik a 48 százalékos béremelés.Bács Zoltán felhívta a figyelmet az Aula megújult bútorzatára is: a terem 15 karfás és 40 presbiteri széke kapott új huzatot, és a terem erkélyajtai is ugyanolyan, zöld színű drapériát. Emellett az egyetem 32 karfás és 430 új, karfa nélküli széket is vásárolt a már elhasználódottak helyére.
A testület december 15-ei ülésén egyetemi tanári pályázatokat rangsorolt, címzetes egyetemi tanári és doctor honoris cause címek adományozásáról döntött. Módosították többek között az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, a karok működési rendjét, valamint az egyetem etikai kódexét. Utóbbi már kitér az egyetemi polgárok – különösen az oktatók és vezető beosztással rendelkezők – közösségi oldalak használata során tanúsított, az egyetemhez méltó magatartására is, valamint az egyetem nevének engedély nélküli használatára. A hallgatói térítési és juttatási szabályzat is változott: a hallgatók számára a 2016/17-es tanév második felétől lesz opcionálisan elérhető a kulturális kedvezmény díj, melynek összege 8000 forint. A kedvezménnyel ingyenesen illetve kedvezményes áron vehetik igénybe a hallgatók a képzési és kimeneti követelményekben, illetve a tantervekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez nem kapcsolódó szolgáltatásokat.
A gazdasági témák között a testület tárgyalta a MOLMEDEX Programhoz kapcsolódó K+F társaság alapításának ügyét is. A molekuláris medicina magyar kiválósági központjának létrehozását célzó nemzetközi programban – az NKFIH benyújtott pályázata szerint – egy önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságot kell létrehozni a közreműködő egyetemek és akadémiai intézetek felett. Szilvássy Zoltán rektor felidézte, hogy tavasszal az Általános Orvostudományi Kar tanácsa a program több elemével együtt nem támogatta az önerő biztosítását, és a konzisztórium is elutasította azt. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal felszólítására az egyetem most újra napirendre tűzte a kérdést.
A konzisztórium egyöntetűen támogatta, hogy az egyetem részt vegyen a projektben, és azt is támogatta, hogy az előterjesztés szerint a DEAK Nonprofit Zrt. koordinálja ezt a folyamatot, de a testület külső három tagja egyértelműen elutasította, hogy ebben a cégben a Debreceni Egyetem tulajdonrészt szerezzen. Az indokokat Kotosmann Zoltán, a konzisztórium tagja ismertette a Szenátussal.
- A DEAK Nonprofit Zrt. egy régóta működő cég, melyben az egyetemnek 25 százalékos tulajdonrészt kellene szerezni, mi úgy gondoljuk, hogy megfelelő átvilágítás, kockázatelemzés nélkül ezt nem szabad megtenni. Nem ismerjük a cég előéletét, működését, nem tudjuk, hogy az esetleges veszteségeket a tagok miként finanszírozzák, nem ismerjük a döntéshozatali mechanizmusukat. A konzisztórium gazdasági szereplőiként úgy gondoljuk, hogy ez olyan kockázatokat jelent az egyetemnek, amit nem lehet bevállalni, nem beszélve arról, hogy a múlt bizonytalanságai mellett a jövő kötelezettségei még bizonytalanabbak – jelentette ki Kotosmann Zoltán.
A konzisztórium javaslatai alapján elkészült előterjesztést Bács Zoltán kancellár ismertette. Ebben deklarálják, hogy a Debreceni Egyetem támogatja az intézmény részvételét a MOLMEDEX programban és a hozzákapcsolódó projekthálóban, emellett elfogadják azt is, hogy a pályázatban előrevetített projektkoordinációs cég a DEAK Nonprofit Kft. legyen, ugyanakkor kinyilvánítják, hogy az intézmény a tulajdonosi szerkezetben nem kíván megjelenni. A javaslat kitért arra is: amennyiben a projekt keretében a Debreceni Egyetemhez kötődő kutatók, kutatócsoportok támogatásra alkalmas minősítést kapnak, illetve a kiválósági központ kutatási programjában részt vesznek, azoknak az intézmény – a 2017-től létrehozandó Innovációs Alap terhére – biztosítja a kutatáshoz szükséges önerőt. Az elsöprő többséggel megszavazott előterjesztés szerint a Debreceni Egyetem a K+F+I programok segítése érdekében validált értékelési folyamat alapján kifejezetten támogatja, azokat a kutatásokat, kutatócsoportokat, amelyek nemzetközi kiválósági központokhoz, pályázatokhoz kötődnek.
A 2017-es költségvetés kapcsán a kancellár arról tájékoztatta a testület tagjait, hogy a kancellária már november második felében megkapta a jövő évi büdzsé előkészítéséhez szükséges adatokat, így februárban elkészülhet a központi, majd azt követően az egyes karok költségvetése is.
- 2017-ben sem kell létszámleépítésre, megszorításokra számítani, sőt biztos, hogy jövőre is emelkedni fognak az egyetemi dolgozók bérei. Egy stabil, kiegyensúlyozott költségvetésünk lesz - hangsúlyozta Bács Zoltán, aki megjegyezte, hogy az egyetemen tavaly végrehajtott bérfejlesztések kapcsán 2017 januárjában és februárjában átmeneti intézkedésekre van szükség, jövő évtől ugyanis a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nő.
- A garantált bérminimum a tavalyi – nem oktató-kutató dolgozóknál végrehajtott – bérfejlesztés sarkalatos pontja volt, így ennek emelkedése – amelynek jogszabályi háttere még nem született meg – alapjaiban változtatja meg a koncepció hatását, jelentős bérfeszültségeket okozhat. Éppen ezért az idei béremelést február végig kiterjesztjük, s akkorára az új szabályozó környezetnek megfelelő bérek alapján egy új bérfejlesztési javaslatot készítünk, amely várhatóan március 1-jétől lép életbe – tájékoztatott a kancellár.
Több együttműködési megállapodás megkötését is támogatta a Szenátus, így a kínai Yanshan University-vel, a kazahsztáni Shakarim State University-vel, valamint az indiai kormány Ayush Minisztériumával, amely újabb lendületet ad az egyetemen megvalósuló Ájurvéda Intézetnek.
Az ülés végén a rektor és a kancellár a megköszönte a testület tagjainak munkáját, valamint bemutatták a Multimédia Kompetencia Központ és Sajtóiroda által készített filmet, amely a szenátusi ciklus legfontosabb eseményeit és eredményeit foglalta össze. A hagyományokhoz híven most is zenével zárult az utolsó szenátusi ülés, Duffek Mihály dékán és Fátyol Rudolf hegedűművész Jules Massenet Méditation című művét adta elő.
Sajtóiroda - TPL
