A fertőző betegségek kutatásában és az ellenük való védekezésben egyre szélesebb körben elfogadott és alkalmazott módszer az „Egy Egészség” megközelítés, mely az emberi és állatgyógyászati kórokozók, valamint a környezet közötti összefüggésekre és azok terjedésének komplexitására összpontosít. A módszer elősegíti a hatékonyabb megelőzési és ellenőrzési stratégiák kidolgozását az olyan típusú fertőzések esetében, mint például az állati és növényi eredetű élelmiszerekben, a vízben terjedő betegségek vagy az antimikrobiális rezisztencia okozta járványok. A Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar „Egy Egészség” Intézetének részvételével rendezett konferencián a kutatók az ezzel kapcsolatos tapasztalataikat osztották meg.
- A szakma számára megkerülhetetlen a párbeszéd a tudományos eredmények megosztása, valamint a későbbi együttműködések kialakítása szempontjából. A Debreceni Egyetemen zajló kutatások elősegíthetik a fertőző betegségekkel kapcsolatos tudásanyag bővítését, az így szerzett tapasztalatok pedig hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy egészségesebb, felkészültebb társadalomban élhessünk – tette hozzá Móré Marianna, a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar dékánja.
Müller Cecília országos tisztifőorvos, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezetője a konferencia megnyitóján kiemelte az orvosok, állatorvosok, környezetvédők, epidemiológusok, molekuláris biológusok és ökológusok szoros együttműködésének fontosságát a betegségek dinamikájának megértése és az ellenintézkedések megtervezése, megvalósítása érdekében.
- A COVID19 világjárvány megmutatta, hogy a fertőzések mekkora problémát jelentenek és milyen nagy kihívással jár ezeknek a leküzdése. Magyarországon a szakma időben felismerte a prevenció fontosságát és ennek érdekében számos gyümölcsöző, intenzív együttműködés jött létre. Ebben a Debreceni Egyetem is élen jár, hiszen az „Egy Egészség” Intézet révén a tudományos kutatásokban és az oktatásban is új eredmények jelenhetnek meg, ezzel együtt új terápiás lehetőségeket ismerhetünk meg – fogalmazott Müller Cecília.
Pásztor Szabolcs országos főállatorvos is a multidiszciplináris együttműködés jelentőségét hangsúlyozta üdvözlőbeszédében, rámutatva az állatgyógyászat és az élelmiszerbiztonság, valamint az emberi egészség megőrzése közötti szoros összefüggésekre.
A Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar "Egy Egészség" Intézetének vezetője szerint előremutató volt a konferencia, melyet a további együttműködések és közös kutatási projektek előkészítése érdekében kétévente szeretnének megrendezni.
- Jelentős mértékben előrébb léptünk a nemzetközi kapcsolatépítésben, az intézet összes kutatási témája szóba került, ezáltal nagyon hasznos inspirációkkal gazdagodtunk. Úgy állítottuk össze a programtervet, hogy az antimikrobiális rezisztencia kérdése, a zoonotikus kórokozók terjedésének témája, valamint az itthon jelenleg meglehetősen kevés helyen művelt környezetegészségügy kutatási terület is kellő figyelmet kapjon. A jövőben elősegítenénk, hogy a szakemberek közösen gondolkodjanak, együtt ötleteljenek és pályázzanak nemzetközi támogatásokra, amikből aztán a gyakorlatban is megvalósítható tudományos projektek születhetnek. Az "Egy Egészség" szemléletnek át kell hatnia a hazai egészségügyi ellátást, így rövidebb idő alatt felismerhetők lehetnek egyes fertőző betegségek is – hangsúlyozta Kardos Gábor intézetigazgató.
A szakmai esemény résztvevői harminc előadás révén és szakmai párbeszédre lehetőséget adó online kerekasztal-beszélgetéseken ismerhették meg az "Egy Egészség" elv tükrében született legfrissebb tudományos eredményeket.
Sajtóközpont - BZ
Az antibiotikum-rezisztens baktériumokról és új terápiás lehetőségekről is szó volt a Fertőző Betegségek Egy Egészség Kontextusban című nemzetközi online konferencián. A Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar „Egy Egészség” Intézete, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, a Debreceni Egyetem Metagenomikai Intézete, valamint az Állatorvostudományi Kutatóintézet és a Magyar Kutatói Hálózat Ökológiai Kutatóközpontja által rendezett szakmai esemény célja a vita és a tudáscsere elősegítése volt.
