Az egyetem és a kar vezetése a Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) Baráti Köre Egyesület elnökének kíséretében, a diplomaosztókon megszokott ünnepi fanfár hangjaira, a gerundiumok mögött vonult a Díszudvarra, ahol ezúttal nem fiatal, friss diplomások, hanem 78 egykori diák, az intézmény jogelődének alumnusa várta, hogy újra átvehesse oklevelét.
- Alma materünk szellemi táplálékai évtizedekre elkísérték egykori növendékeit, hogy munkás és eredményes esztendők elteltével egy ünnepélyes eseményre visszaüljenek padsoraiba. Mert minden viszontagság és kihívás ellenére a Debreceni Egyetem - hívták is bárhogy több mint százéves fennállása alatt - mindvégig a tudomány és az oktatás fellegvára volt és maradt, nem csupán a városban vagy környékén, hanem az országban és határain túl is – fogalmazott köszöntőjében Keményfi Róbert.
A DE BTK dékánja kiemelte: a magas színvonalú tudományos kutatás, a minőségi oktatás az, ami összetartja és visszahívja az egykor itt diplomát szerzett hallgatókat.
- Remélem, hogy ez kiváltképpen igaz a bölcsészettudományokra, amelyek összegyűjtik és rendszerezik a múltról megszerezhető tudást, hogy eligazítsák a jövő nemzedékeket. Ez a felhalmozott kultúrkincs hozzájárul ahhoz, hogy emberként megálljunk a világban. A humánum emberi mivoltot felemelő és kiteljesítő szerepe tagadhatatlanul hozzájárul mind az egyének, mind a társadalom boldogságához, s erre a világnak ezen a táján nagy szükség van – mondta a dékán.
- A Bölcsészettudományi Kar egyik alapfeladata e humánum közvetítése. Tanulhattak akár német, angol, orosz nyelvet, történelmet, magyart, néprajzot vagy klasszika-filológiát, bizakodom abban, hogy olyan tudással vértezték fel Önöket a kar egykori professzorai és tanárai, amelynek révén bölcs tanácsokat és útravalót adhatnak az ifjabb generációk számára – hangsúlyozta ünnepi beszédében Keményfi Róbert.
Az ünnepség az oklevelek átadásával folytatódott.
Elsőként 7, az egykori Kossuth Lajos Tudományegyetemen (KLTE) 1957-ben végzett öregdiák vehette át vas díszoklevelét Tőzsér József rektorhelyettestől és Keményfi Róbert dékántól.
Az 1962-ben végzett 19 egykori hallgató gyémánt, az 1972-ben diplomát szerzett 54 jubiláns pedig arany díszoklevelet vehetett át.
A hallgatók nevében az egyetemhez több szállal kötődő Darkó Jenő Miklós, az 1972-ben, 50 éve, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen végzett, történelem-földrajz szakos középiskolai tanár mondott köszöntőt, akinek nagyapja – Darkó Jenő – 1928-29-ben rektorként irányította az ugyancsak jogelőd debreceni Magyar Királyi Tisza István-Tudományegyetemet.
- Visszajöttünk ebbe a gyönyörű épületbe, hogy együtt ünnepeljünk. Nemcsak a túlélésért, hanem önmagunk megbecsüléséért. A görög bölcselők közül ephészoszi Hekataiosz azt mondta, hogy „kétszer ugyanabba a folyóba nem tudunk belelépni”. Vagyis életünknek nincs két olyan pillanata, ami hasonlítana egymásra. Mégis a mai alkalommal úgy érzem, hogy Hekataiosznak nincs igaza! Mi, az egykor a Kossuth Lajos Tudományegyetemen végzett hallgatók, igenis visszatértünk. Hivatásunknak megfelelően küldetésünket beteljesítettük, attól függetlenül, hogy az élet a szakma mely területére rendelt – mondta Darkó Jenő, aki hallgatótársai nevében is köszönetet mondott az egyetemi és a kari vezetésnek, amiért lehetővé tették, hogy újra együtt lehessenek és együtt ünnepelhessenek.
Az egykori diákokat Gaál István, a DE Természettudományi és Technológiai Kar professzora, a KLTE Baráti Köre Egyesület elnöke is üdvözölte. Mint mondta: felemelő érzés, hogy e falak közül indulva, a Kossuth-os diplomával végigdolgozva egy emberöltőt, saját szakmájukban megállták helyüket évtizedeken keresztül, nem feledték a Kossuth-ot sem, és tengernyi tapasztalattal gazdagodva, örömmel tértek vissza átvenni díszdiplomáikat.
- Mi, az egyetem mai polgárai büszkék vagyunk arra, hogy olyan szakmát műveltek vagy művelnek, amelyet ezen intézmény falai között, oktató kollegáinktól és elődjeiktől sajátítottak el – emelte ki Gaál István.
A „frissdiplomások” a jubileumi oklevél mellett átvehették a kar ajándékát, az intézmény kiadványát, a „Debreceni Egyetem titkai” című kötetet, amely az intézmény Főépületéről, parkjáról, az egyetemi templomról, az Aula ólomüveg ablakairól, szobrokról, festményekről, relikviákról és magáról a Díszudvarról, az ünnepség helyszínéről árul el érdekességeket.
Sajtóközpont - BZs
