A tanácskozáson 12 szakmai előadás hangzott el vízellátás, fűtéstechnika és légtechnika témákban, melyeket elsősorban épületgépész hallgatók követtek. A kiállító cégek többsége évek óta kapcsolatban áll a Debreceni Egyetem Műszaki Kar (DE MK) Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszékével, munkatársaik oktatóként rendszeresen részt vesznek a képzésben és a hallgatók kötelező, hathetes szakmai gyakorlatának is helyet adnak.
- A rendezvény célja, hogy második, harmadik és negyedik évfolyamra járó hallgatóink első kézből ismerhessék meg a részt vevő cégek tevékenységét, újdonságait és kapcsolatot teremtsenek velük, melyet a jövőben számos alkalommal kamatoztathatnak, például szakdolgozatok, szakmai gyakorlatok vagy akár féléves feladatok elkészítése során. Nemcsak a témaválasztás idején fontos az ilyen kapcsolat, hanem a szakdolgozatok elkészítésénél is, a belső konzulens mellett ugyanis egy külső konzulensre is szükség van – magyarázta Kalmár Tünde, a DE MK Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék docense.
- Az 1991 óta létező egyetemi egység mindig szoros kapcsolatot ápolt a szakterületen érdekelt vállalatok képviselőivel, közreműködésükkel megközelítőleg 1300 szakdolgozat, több mint 200 diplomamunka és 49 szakmérnöki dolgozat született. Csaknem 1500 hallgatót segítettek abban, hogy szakmailag megalapozzák a jövőjüket – tette hozzá Csáky Imre, a DE MK Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék docense.
Elmondta: a rendezvényt kísérő kiállításon a cégek olyan új technológiákat, berendezéseket is bemutattak a lég-klímatechnika, a fűtéstechnika, a vízellátás, a szabályozás- és méréstechnika, illetve az épületgépészeti rendszerek automatizálása szakterületekről, melyek ismertetésére a rendelkezésre álló egyetemi óraszám nem ad lehetőséget az oktatók számára.
- A napjainkat jellemző energiaválság és a fenntarthatósággal kapcsolatos problémák miatt az épületgépészet szerepe manapság felértékelődött a társadalomban. Az ezzel foglalkozó szakemberek egyre nagyobb figyelmet fordítanak például a korszerű fűtési technológiák kifejlesztésére, a napelemek és a hőszivattyúk hatékonyságának javítására. A szakemberutánpótlás biztosítása érdekében ezeket az újdonságokat az egyetemi oktatásba is muszáj beépíteni, mely célt remekül szolgálja az Épületgépészeti Szakmai Nap – hangsúlyozta Gyurkovics Zoltán, a Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozatának elnöke.
A DE MK-n az épületgépészet a gépészmérnöki alapszak egyik specializációja, így aki épületgépész szeretne lenni, annak gépészmérnöknek kell jelentkeznie. BSc-képzésben az épületgépészeti specializációt nappali tagozaton már több éve 20-30 fő választja. Levelező tagozaton is lehet épületgépészeti specializációt végezni, ott évente nagyjából 10 fő a létszám. MSc-képzésben létesítménymérnöki szakon folytathatják tanulmányaikat az épületgépész BSc oklevéllel rendelkezők. Ők három specializáció közül választhatnak: épületgépészet, épületenergetika és épületüzemeltetés. Évente 15-20 fő kezdi el tanulmányait MSc szinten.
Lakatos Ákos, a DE MK Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék vezetője hozzátette: büszkeséggel tölti el, hogy az alapképzésben résztvevők többsége már az utolsó félévben megtalálja azt a munkahelyet, ahol az oklevél megszerzését követően dolgozni szeretne. A mesterképzésben végzett hallgatóik mind a szakmában dolgoznak.
Sajtóközpont - OCs
