Az eseményen csaknem száz történész, irodalomtörténész, egyháztörténész és teológus, valamint egyetemi hallgató vett részt, többek között a Debreceni Egyetemről (DE), a Debreceni Református Hittudományi Egyetemről, az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, az Evangélikus Hittudományi Egyetemről, a Károli Gáspár Református Egyetemről, a Miskolci Egyetemről, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemről, képviseltette magát a HUN-REN BTK kutatóhálózat, emellett érkeztek vendégek Kolozsvárról és Nápolyból is.
A Szenci Molnár Albert és a 16–17. századi peregrinatio academica címmel rendezett konferencia csütörtöki nyitóünnepségét a DE Főépületének Aulájában rendezték.
- Négy, bronzba öntött férfiú - köztük Szenci Molnár Albert - szobra a reformáció három generációját képviselve őrzi az egyetem Főépülete előtti téren azt a hagyományt, amely a Református Kollégiumból kinőve vezetett a mai egyetem létrejöttéhez. Ez az a két intézmény, amely magáénak érezheti a nagy humanista tudós és református teológus emlékezetét – fogalmazott megnyitójában Imre Mihály, a szervezőbizottság elnöke, a DE Bölcsészettudományi Kar (BTK) Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet professor emeritusa.
A DE BTK közösen a Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézettel jelentős mértékben, számos alkalommal vette ki a részét az elmúlt bő fél évszázadban a Reneszánsz-Barokk Kutatócsoport (ReBaKucs) konferenciáinak megrendezéséből. 1981, 1987, 1993, 2002, 2012 után a mostani alkalmat megelőzően 2017-ben (A reformáció emlékezete a kora újkori Magyarországon) volt hasonló méretű és jellegű debreceni konferencia a sorozatban.
- Az évezredes tudásátadási rendszerek és az azokat biztosító intézmények számos válságot élnek át napjainkban, amelyek közül legerősebb impulzus a piaci igények uralkodó szerepe, így a bölcsészeti tudományok korábbi vezető pozícióit a huszadik századi tudománytörténeti változások jelentősen megrengették – fogalmazott megnyitójában Keményfi Róbert.
- Mi végre is bölcsészeti kutatás a 21. század első évtizedeiben? – tette fel a kérdést a DE BTK dékánja, majd választ is adott: akkor lehetünk „hasznosak”, ha a bölcsészeti alapkutatásokat még mélyebb elkötelezettséggel, magas színvonalon, nemzetközi közegbe ágyazva műveljük, hiszen a gazdag szellemi örökség felmutatása, megértésének felelőssége a mi vállunkat nyomja.
A tanácskozás résztvevőit Debrecen város nevében Puskás István kulturális ügyekért felelős alpolgármester köszöntötte. Mint fogalmazott: az egyetem egykori diákjaként, majd PhD-hallgatójaként tanulmányai során olyan ismereteket szerzett, amelyeket ma városvezetőként is tud hasznosítani.
Puskás István hangsúlyozta: a Debreceni Egyetem és a Református Kollégium egyaránt fontos szerepet játszik a város életében, abban, hogy Debrecen a régió tudásbázisa lehessen, kiemelkedő szerepet vállalva a magyar és az egyetemes kultúra megőrzésében és átadásában egyaránt.
A konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében 1969-ben Klaniczay Tibor nemzetközi hírű irodalomtörténész indította útjára – és gondozta 1992-ben bekövetkezett haláláig –, hogy összefogja a magyarországi középkori és kora újkori irodalom-, művelődés-, egyház- és művészettörténeti kutatásokat.
- Szenci Molnár Albert öröksége mind a mai napig él, mert Erdélytől az Amerikába kivándorlókig, Ausztráliától a Felvidékig magyarul zeng a dal, hiszen református közösség nem képzelhető el az ő zsoltárai nélkül – hangsúlyozta Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.
A megnyitón adták át a kutatómunkában az előző évben kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakembernek járó Klaniczay-díjat, amelyet idén Bartók István címzetes egyetemi tanár, a HUN-REN BTK Irodalomtudományi Intézet nyugalmazott tudományos tanácsadója vehetett át Kecskeméti Gábortól, az intézet igazgatójától, valamint Bene Sándortól, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság főtitkárától.
A program tudományos ülésekkel folytatódott a Debreceni Egyetemen.
- Mivel Szenci Molnár műveire jelentős mértékben hatott a három évtizedre nyúló nemzetközi, főképpen németországi tapasztalata – tanulmányai, olvasmányai, tudományos-értelmiségi kapcsolatrendszere –, ezért a konferencia-előadások másik témája a peregrinatio academica, vagyis a külföldi egyetemjárás kérdése a 16-17. században – ismertette a hirek.unideb.hu portállal Fazakas Gergely, a DE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet igazgatója, a konferencia tudományos titkára.
A rendezvény három napja alatt összesen 31 előadás hangzott el. A prezentációk egy része a debreceni kálvinista hagyományban kiemelkedően jelentős Szenci Molnár Albert gazdag irodalmi és nyelvészeti, teológiai és művelődéstörténeti munkásságát, nyomtatásban megjelent, illetve kéziratos műveit vizsgálta, és szolgált új eredményekkel a korábbi a kutatásokhoz.
A tanácskozás szombati zárónapján a résztvevők megkoszorúzták Szenci Molnár Albert emléktábláját a Református Kollégiumban, ahol kiállítás is nyílt a humanista tudós tiszteletére.
Sajtóközpont – BZs
