A Debreceni Egyetem fejlődéséről, a Richter Gyógyszergyár Debrecenbe érkezésében vállalt szerepéről, az egyetemi tanári kinevezések változó feltételeiről is beszélt Szilvássy Zoltán a Kossuth Rádió Az este című műsorában. A rektor Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos vendége volt.

Az egyetem alapítása óta szoros a kapcsolat a város és a felsőoktatási intézmény között, akik az ipari szereplők igényeit figyelembe véve közösen határozzák meg a jövőbeli célokat és feladatokat – hangsúlyozta a rádióinterjúban Szilvássy Zoltán.

- Mindenki tudja mi a dolga. Ha Debrecenbe települ egy nagyvállalat, az egyetem feladata, hogy megfelelő szakembereket képezzen számára, és a kutatásfejlesztési portfóliót is úgy kell alakítani, hogy a cég számára izgalmas legyen. A terület, az infrastruktúra biztosítása pedig a város feladata. Már az 2000-es évek elején - Kósa Lajos polgármestersége idején – elkezdődött ez az együttműködés, amikor közösen elindítottuk a gyógyszeripari innovációs háló megszervezését.  Ennek első kiemelkedő eredménye volt a Richter Gyógyszergyár bevonása az elsőként létrejött Pharmapolis Innovatív Gyógyszeripari Klaszterbe – emelte ki a Debreceni Egyetem rektora.

Szilvássy Zoltán felidézte, hogy a városban 500 éve folyamatosan működő felsőoktatási intézmény 2000-ben, az integrációval vált egységes intézménnyé, de csak papíron. A gyakorlatban külön működtek a különböző centrumok, így viszont az intézmény nem volt fejlődőképes. A rektor kifejtette, hogy a centrumok 2013-as megszüntetése állította a Debreceni Egyetemet fejlődési pályára. 

- 2013-ban, amikor az intézmény élére kerültem 17 milliárd forintos mínuszban volt az egyetem központi költségvetése. Most nincs hiány. Évről-évre egy milliárd forinttal több jut a költségvetésbe az egyetemről, mint amennyit ráköltenek. Az állami támogatásnál ennyivel többet fizet be az intézmény járulékok, adók formájában – fogalmazott a professzor Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos kérdésére a Kossuth Rádió november 28-ai műsorában.

Az egyetem költségvetési főösszege 2013-ban 79 milliárd forint volt, mára ez az összeg 170 milliárd forint. A növekedéshez hozzájárult az is, hogy az intézményben nagyon jelentős a térítéses képzésből származó saját bevétel. A Debreceni Egyetem maga toborozza a hallgatókat, ennek eredményeként az országban a legtöbb, 5500 külföldi diák tanul itt. A rektor hozzátette, hogy az intézmény a kutatásaival is profitot termel.

Az oktatási és a kutatási autonómia erősítése kapcsán feltett kérdésre az egyetemi vezető a Szenátus legutóbbi ülésén hozott döntést említette példaként, hangsúlyozva, hogy „rabságból nem lehet profitot termelni”. Ennek érdekében az intézmény legfőbb testülete úgy határozott: kizárja a külső tényezőket az egyetemi tanári cím feltételei közül.

- Úgy döntöttünk, hogy a Debreceni Egyetemen a teljesítmény, a saját minőségbiztosítási rendszerünk, a saját megítélésünk alapján történjen a kinevezés, és hagyjuk figyelmen kívül a külső tényezőket, azokat, akiknek nincs rálátásuk az egyetemre. Az egyik ilyen volt a Magyar Tudományos Akadémia. Nekünk az értékeket a saját értékrendünk alapján kell megválasztanunk. Nagyon örültem annak, hogy ezt a szenátus elsöprő többséggel szavazta meg – mondta el a rektor.

A több mint 20 perces beszélgetés a mediaklikk.hu oldalon hallgatható meg: https://www.mediaklikk.hu/radio-lejatszo-kossuth/?date=2018-11-28_21-06-00&enddate=2018-11-28_21-40-00&ch=mr1