Az Országgyűlés a 2003. évi XCIII. törvénnyel november 3-át – azt a napot, amelyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság alapításának céljára felajánlotta, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását – a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánította.
- Novemberben országszerte, így a Debreceni Egyetemen és a Bölcsészettudományi Karon is a tudományt ünnepeljük. Mely időpont lenne tehát alkalmasabb arra – folytatva az egyetem és a kar hagyományait –, hogy lehetőséget teremtsünk új professzorainknak székfoglaló előadásuk megtartására, ezúttal a szűkebb szakmai körön túl a szélesebb közönség előtt is bemutatva kutatásaik eredményeit – fogalmazott köszöntőjében Keményfi Róbert.
A Bölcsészettudományi Kar dékánja kiemelte: a mai alkalommal megnyitjuk azt a sorozatot, amelynek keretében – és még további három alkalommal – a kar hét új egyetemi tanára tartja meg székfoglalóját.
- A magas szám részben a COVID-nak tudható be, hiszen korábban a járvány miatt nem volt lehetőségünk méltó formában megünnepelni új professzorainkat. Most ezt a mulasztást pótoljuk évekre visszamenőleg – tette hozzá a dékán.
Tudományos munkásságának méltatását követően elsőként Lévai Csaba, a DE BTK Történelmi Intézet Egyetemes Történeti Tanszék egyetemi tanára tartotta meg előadását James Madison (Thomas Jefferson) és a rabszolgaság kérdése: elmélet és gyakorlat címmel.
Székfoglalójában azt vizsgálta, hogy milyen tényezők határozták meg annak a James Madisonnak (1751-1836) az afroamerikaiakkal kapcsolatos gondolkodását, aki nem csupán az Amerikai Egyesült Államok politikai rendszerének kialakításában és az ország korai történetében játszott kiemelkedő szerepet, hanem virginiai rabszolgatartó nagybirtokos is volt egyben. Mindezt összehasonlítva Thomas Jefferson afroamerikaiakra vonatkozó nézeteivel, aki nemcsak politikai mentora, párttársa és barátja volt, hanem hozzá hasonlóan rabszolgatartó nagybirtokos is.
Lévai professzor arra is kitért, hogy miként viszonyultak egymáshoz Madison rabszolgasággal és az afroamerikaiakkal kapcsolatos elméleti elképzelései és rabszolgatartó gyakorlata.
A Bölcsészprofesszorok-sorozat nyitórendezvényének második előadója Pete László, a DE BTK Mediterrán Nyelvek és Kultúrák Intézet igazgatója, az Olasz Tanszék vezetője volt, aki Polgárháború Dél-Olaszországban. A brigantaggio és a magyar légió címmel tartott prezentációt.
Olaszország megszületésének évtizedét valójában háborúk sora jellemezte, amely északi és déli olaszokat állított szembe egymással. A brigantaggio elleni harcokban aktívan és hatékonyan vettek részt annak a magyar légiónak a katonái, amelyet még Giuseppe Garibaldi alapított Palermóban 1860 nyarán. A gerillaháborúnak megfelelően kisebb akciók sorát hajtották végre, amelyekben nem annyira a létszám, mint inkább a személyes bátorság, a gyorsaság, a leleményesség, a fáradtságtűrő képesség számított. A magyar légió a brigantaggio elleni harcban igencsak hatékony eszköznek bizonyult, a sikerek dacára azonban a magyar katonák egyáltalán nem voltak elégedettek helyzetükkel. Jóllehet derekasan helyt álltak, az eredetileg a hazájuk szabadságáért harcolni akaró katonák méltatlannak ítélték a feladatot, amelyet ráadásul mostoha körülmények között kellett teljesíteniük.
- A tulajdonképpeni olaszországi polgárháborúba akarata ellenére belesodródó magyar légió megítélése – nem meglepő módon – kettősséget mutat. Egyik oldalról a hatóságok és a lakosság egy része megmentőként üdvözölte, dicséretekkel és kitüntetésekkel halmozta el őket kivételesen bátor és hatékony fellépésükért, másik oldalról a brigantékkal és a Bourbonokkal szimpatizálók a piemonti megszállók kegyetlen elnyomóit és végrehajtóit látták – és máig látják – bennük – hangsúlyozta Pete László professzor.
A sorozat november 4-én, kedden 15:30-tól Czibere Ibolya: A vidék szociológiája. Társadalmi jelenségek és integrációs kihívások a hátrányos helyzetű térségekben, és Molnárné Kovács Judit: A sérelmekre adott reakciók „régi-új” perspektívái – Hogyan került a destruktív mellett a konstruktív utak vizsgálata is az igazságosságkutatás látóterébe? című székfoglaló előadásaival folytatódik a Főépület Karácsony Sándor termében.
Sajtóközpont – BZs
