Az egyetemi könyvtár története csaknem egyidős az intézménnyel: 1912-ben létrejött a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem, amely 1914-ben tartotta első tanévnyitóját három karral, mindössze 354 hallgatóval. A könyvtár megszervezése 1916-ban, Tisza István miniszterelnöksége alatt kezdődött, ebben az évben vette át megbízólevelét az első könyvtárigazgató, majd két év elteltével 1918 májusában mintegy tízezer kötettel nyílt meg az olvasók előtt a Simonffy utca 2/b-2/c. számú bérház második emeletén, ideiglenesen. Később a Korb Flóris tervei alapján megvalósított központi épületben a könyvtár kiemelt helyet kapott. Az akkorra már 100.000 kötetet meghaladó gyűjtemény 1932-ben költözött mai, végleges helyére.
100 esztendő elteltével mennyit változott, fejlődött az egyetem! A hallgatói létszám szinte megszázszorozódott, a karok száma 14-re gyarapodott, a könyvtári állomány pedig már meghaladja a 6 milliót.
„Az egyetemi könyvtáraknak általában, Debrecenben pedig kiváltképpen két cél elérésére kell törekedniük: az egyetemi oktatás eredményes támogatására és a tudományos ismeretek minél szélesebb körben való terjesztésére” – határozta meg az egyetemi könyvtár feladatát még 1924-ben Szabó György, az intézmény akkori igazgatója.
– Ez a feladat nem változott az eltelt évtizedek során, de mára jelentősen átalakult: az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár a ma már hagyományosnak számító helyben olvasás és kölcsönzés mellett számos modern szolgáltatást kínál, ami az olvasók számára a világ bármely pontjáról elérhető. Felsőoktatási, nemzeti gyűjtőkörű és egyben nyilvános könyvtár is, amely jelenleg az egyetem 5 campusán 7 szolgáltatási helyen, a különböző tudományterületekhez földrajzilag is közel működik. A klasszikus feladatok mellett az intézmény tudományos publikációit, hallgatói dolgozatait és oktatási anyagait elektronikus formában gyűjtjük, és működtetjük az egyetemi kutatók munkásságát bemutató profil-adatbázist, az iDEa Tudósteret. Természetesen a hatalmas állományban még található feldolgozatlan anyag, amelynek közvetítése - feltárása és digitalizálása - folyamatos feladatunk– fogalmazott Karácsony Gyöngyi főigazgató.
Az egyetem és a könyvtár mindig is egymástól elválaszthatatlanul működött, a közös munkát ma már a Könyvtári és Kiadói Bizottság segíti.
- A DEENK az ország második legnagyobb könyvtára, egyetemi könyvtárak vonatkozásában pedig valamennyit felülmúlja. A testület feladata elsősorban a közös érdekek összehangolása, az egymásért végzett munka támogatása, mintegy hidat képezve az egyetem és a könyvtár vezetése között, segítve a rugalmas információáramlást. A bizottság munkájában természetesen valamennyi kar delegáltja részt vesz, így nem csak össz-egyetemi, hanem eltérő szakmai érdekeket is figyelembe tud venni a könyvtár a hallgatók-oktatók minél jobb és eredményesebb kiszolgálása érdekében – mondta az unideb.hu portálnak Jávor András, a Debreceni Egyetem általános rektorhelyettese, aki egy személyben a bizottság elnöki tisztét is betölti.
- A centenáriumi ünnepség alkalmat teremt arra, hogy felidézzük a múlt emlékeit, bemutassuk a jelent, és ezzel meghatározzuk a jövő feladatait. A könyvtár működését és a róla alkotott társadalmi képet úgy kell átalakítani, hogy – örökségünket megőrizve – az a mai és jövőbeni generációk számára is vonzó legyen. Tevékenységünk egyre inkább áthelyeződik a virtuális térbe. Lényeges üzenet, hogy a nálunk található illetve letölthető információforrásokra és dokumentumokra alapozva az oktatást, kutatást és művelődést támogató szolgáltatásokat nyújtunk - fogalmazott Karácsony Gyöngyi.
A jubileumi programsorozat ünnepi üléssel kezdődik szeptember 30-án a Főépület Aulájában, ahol a köszöntők mellett visszaemlékezések és a 100 év történetét felidéző előadások hangzanak el, emellett emlékérmeket és emléklapokat is átadnak. Az ünnepség könyvbemutatóval és kiállítás-megnyitóval zárul a könyvtár nagyolvasótermében, ahol korabeli dokumentumok segítségével idézik fel az elmúlt 100 év legjelentősebb, legkiemelkedőbb eseményeit.
Sajtóiroda – BZs
