A Magyar Tudomány Ünnepe programsorozathoz kapcsolódva, Jövőformáló Tudomány – Generációk Egymásért elnevezéssel indult rendezvénysorozat a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán. Az eseménysor első állomásaként online könyvbemutatót szervezett a DE Egészségügyi Kar Egészségszociológiai Tudományos Koordinációs Központja és az MTA DAB Területi Bizottság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szakbizottságának Életmód és Egészségkutatások Interdiszciplináris Munkabizottsága.
Rusinné Fedor Anita, az Egészségügyi Kar (EK) általános és tudományos dékánhelyettese, az Életmód és Egészségszociológiai Interdiszciplináris kutatások című periodika szerkesztője az első kötetről azt mondta, fontos pillanat az elindulása, mert a kiadvány a kutatók állandó publikálási felülete lehet a jövőben.
- Lehetőséget kapnak a hazai és a határon túli oktatók, PhD-hallgatók arra, hogy bemutassák legújabb tudományos eredményeiket, ezeket megvitathatják, majd egy kötet formájában meg is jelentethetik. Terveink szerint minden évben, a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódóan, tudományos szempontból meghatározó módon jelenhetnek meg a legfrissebb kutatások, és a szerzők a lehető legszélesebb szakmai közönséget érhetik el – közölte a dékánhelyettes.
Fábián Gergely, az EK Társadalomtudományi Tanszékének vezetője szerint sokrétű, empirikus tanulmányokon alapuló kötet készült, a DE különböző karairól, doktori iskolákból, a Nyíregyházi Egyetemről és a határon túlról is vettek részt szakemberek a kötet megírásában.
A tanulmányban összesen 21 szerző 14 cikke található meg, 13 magyarul, egy pedig angol nyelven. A kötet elkészítésén tíz lektor dolgozott. A periodikában egyebek mellett az életmóddal, társadalomtudománnyal, pedagógiával, szociológiával és a klímaváltozással kapcsolatos kutatások kaptak helyet.
Az eseményhez kapcsolódóan Tudományos utánpótlás címmel tartott előadást Móré Marianna, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának dékánja. A kari vezető arról beszélt, hogy az egyetemnek milyen szemlélettel kell segítenie a leendő oktatókat, kutatókat, és milyen helyzetben van a szakember-utánpótlás.
- Jelenleg mintegy 23 ezer oktató dolgozik a hazai felsőoktatásban, a legmagasabb, doktori szintet pedig nagyjából 1500-an érik el. Ez az arány távol van az európai átlagtól, a nyugati egyetemek számaitól. A kutatók, oktatók a hallgatók köréből kerülnek ki, ám ha a hallgatói létszám csökken, akkor a tudományos utánpótlásba bekapcsolható létszám is redukálódik. Az EK oktatóinak 72 százaléka rendelkezik tudományos minősítéssel, eszerint elmozdultunk abba az irányba, hogy aki az oktatással foglalkozik, az kapcsolódik a tudományos élethez is. Ezek a szakemberek kiemelt társadalmi státuszba kerülnek. Az oktatói-kutatói utánpótlásnál olyan fiatalokat kell keresni, akiket a tanítás és a kutatás is érdekel. Azt a szemléletet kell sugározni feléjük, hogy a szabad gondolkodás iránti vágy és a tudományos elvárás együtt jelenti az alkotás iránti törekvés kiteljesedését – hangsúlyozta az EK dékánja.
Az eseménysorozat november 18-án, egy nemzetközi interdiszciplináris konferenciával folytatódik.
Sajtóiroda - BZ
Többek között egészségszociológiával, pedagógiával foglalkozó periodikát adott ki a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara. A sokféle tématerületen végzett kutatásokat összegző tanulmánykötetet pénteken online rendezvényen mutatták be.
