Munkaerőpiac és HR a koronavírus után

A Debreceni Egyetem kutatói is bekapcsolódnak abba az országos kutatásba, melynek célja felmérni, miként reagál a hazai vállalati, intézményi szféra emberi erőforrás menedzselési gyakorlata a koronavírus okozta válság kihívásaira.

Az év elején Magyarországon sok cég még munkaerőhiánnyal küzdött. Egymás után jelentek meg olyan tanulmányok, hogy nincs más kiút: emelni kell a béreket, és hosszabb távon a robotizációval, a mesterséges intelligencia alkalmazásával lehet a problémát megoldani. Ebbe a helyzetbe „robbant be” a koronavírus-válság, amely nyomán újra megjelent a tömeges munkanélküliség. Ezért a Humán Szakemberek Országos Szövetsége, az Országos Humánmenedzsment Egyesület és a Magyar Hadtudományi Társaság kutatást kezdeményezett. Ennek keretében tizenegy magyarországi – köztük a Debreceni Egyetem – és egy szlovákiai felsőoktatási intézmény kutatói összefogva arra a fő kérdésre keresik a választ, hogy milyen változásokkal reagál a hazai vállalati, intézményi szféra emberi erőforrás menedzselési gyakorlata a koronavírus okozta válság kihívásaira.

A Debreceni Egyetem részéről a Gazdaságtudományi Kar (GTK) kapcsolódott be a munkába. Dajnoki Krisztina, a GTK Vezetés- és Szervezéstudományi Intézet igazgatója elmondta: a cívisvárosban az elmúlt években dinamikusan fejlődött a gazdaság, számos nagyvállalat települt be. Tőlük és a régóta itt működő cégektől is egyebek mellett a vállalati stratégiákra, az ahhoz kapcsolódó intézkedésekre, a HR-funkciókra, azok változására kérdeznek rá. Vizsgálják a HR-válságkezelő intézkedéseket, például a munkaerő csökkentésére irányuló lépések formáit (leépítés, létszámstop, munkaidő mérséklés), a különböző HR-rendszerek átalakulását (például az ösztönzést, a teljesítményértékelést, a megtartást, a képzéseket, átképzéseket. Azt is szeretnék megtudni a szakemberek, hogy milyen HR-gyakorlat átalakításra van szükség (például kulcsember programra, munkahelyi jól létre, utánpótlás-menedzsmentre).

Az egyetemi docens kérdésünkre elmondta: azt tervezik, hogy az országos kutatás keretében 50 ezer különböző, HR-szempontól önálló cég, szervezet vezetőit keresik meg online. Ebből Hajdú-Biharban több mint 2000-et. Az érintettek körét a kutatók saját kapcsolati hálójuk, közösségimédia-felületek segítségével választják ki, de használják a Debreceni HR Klub címlistáját, valamint a Debreceni Egyetem hallgatóinak, végzett diákjainak a segítségére is számítanak.

A DE GTK-n 2009 óta zajlik emberi erőforrás tanácsadó mesterszakos képzés nappali és levelező tagozaton. Hallgatóik jelentős arányban HR-esként helyezkedtek el, illetve a Vezetés és szervezés mesterszakon is van emberi erőforrás menedzsment és szervezetfejlesztés szakirány, ahol a végzett diákok szintén HR-területen találnak munkát. Ezeknek is köszönhetően az egyetemnek számos szakmai partnerrel van kapcsolata. 

Dajnoki Krisztina megjegyezte, hogy a kutatásba a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetés- és Szervezéstudományi Intézet Emberi Erőforrás Menedzsment Tanszékéről 2 vezető oktató és 4 doktorandusz kapcsolódik be.

A kérdőíveket június első felében küldik ki. A kutatási jelentés, monográfia első változatának közzétételét augusztus végére tervezik. Az adatokból egy a hajdú-bihari sajátosságokat feltáró tanulmányt is készítenének. Az eredmények alapot adhatnak majd egy HR-könyvnek, amit az oktatásban lehetne használni. Emellett a kutatás minden bizonnyal Tudományos Diákköri Konferencia dolgozatok, szak- és diplomadolgozatok, doktori értekezések számára is jó kiindulási alapot és hivatkozási lehetőséget fog adni. Az eredményeket ősszel HR-konferencia, workshop keretében is ismertetnék – tette hozzá a Debreceni Egyetem szakembere.


Sajtóiroda - OCs