A DE BTK Történelmi Intézete rendszeresen biztosít lehetőséget arra, hogy a történészek nemzetközi résztvevőkkel szervezett, meghívásos konferencia keretében ismertessék kutatásaik legfrissebb eredményeit. Az évente megrendezett konferenciasorozat idei tanácskozására a hazai intézmények (Budapest, Debrecen, Eger) mellett Ausztriából, Csehországból, Lengyelországból, Németországból, Romániából és Szlovákiából érkeztek résztvevők.
A szakmai találkozó tematikája számos aspektusból - oktatás, tudomány, kultúra, gazdaság, társadalmi élet - vizsgálta a város, a várostörténet 16-18. századi kérdéskörét.
- Ez az időszak jelentős változások kora volt egész Európában. A konferencia előadásain keresztül azt jártuk körül, hogy a tágabb értelemben vett közép-európai térség országaiban, városaiban hol, milyen módon jelentkeztek a különböző kihívások, esetenként válságjelenségek, ezekre milyen válaszok születtek, és ezek beváltották-e a hozzá fűzött reményeket a későbbi időkben. Vannak-e olyan levonható tapasztalatok, amelyek ma, a 21. században is érvényesek és alkalmazhatók? „Historia est magistra vitae”, vagyis a történelem az élet tanítómestere – az ókori szállóige máig érvényes, hiszen tanulhatunk eleink megoldási módozataiból és nem feltétlenül kell elkövetnünk ugyanazokat a hibákat a mai, kihívásokkal teli világban – összegezte a konferencia témaválasztásának jelentőségét Pósán László, a DE BTK Történelmi Intézetének professzora, a konferencia főszervezője.
A kétnapos rendezvény nyitóelőadását az egyetem díszdoktora, Roman Czaja, a toruńi Nicolaus Copernicus Egyetem professzora tartotta a porosz városok gazdasági fejlődéséről a közép- és kora újkor átmeneti időszakában, a 15-16. században.
Andreas Weigl professzor (Ausztria) a kora újkori városok demográfiai, népesedési kérdését a temetői adatok tükrében vizsgálta, a Lengyelországból érkezett előadó pedig a lengyel városok közötti tudományos transzfer témáját dolgozta fel oktatási intézmények és különböző kiadványok - könyvek, újságok – tükrében.
Több külföldi előadó is olyan témát választott értekezése tárgyául, amely hazája mellett Magyarország történelméhez is szorosan kapcsolódott. Ilyen volt – többek között - a pozsonyi városi színház 18. századi szerepéről, a társadalomban betöltött funkciójáról, jelentőségéről szóló értekezés, ami természetesen Magyarország történelmét is érintette, mivel egészen a kiegyezésig Pozsony adott otthont a magyar országgyűlésnek.
Az osztrák tartományok iskolarendszeréről is hangzott el előadás, ami ugyancsak kapcsolódott hazánkhoz, hiszen a Mária Terézia által 1777-ben kiadott Ratio Educationis volt az első átfogó oktatási rendelet, amely állami szinten szabályozta a Magyar Királyság közoktatását.
A Debreceni Egyetemről Pósán László professzor Debrecen városának 17-18. századi gazdasági szerkezetével ismertette meg a hallgatóságot. Mint elhangzott: Magyarországon akkor Debrecen volt a legnépesebb és a leggazdagabb város, népességszáma felülmúlta Budát és Pestet is. Köszönhetően a kálvinista háttérnek, a Református Kollégiumnak, az itt működő nyomdának, a nemzetközi hírű kézműves termékeknek a város híre Európán túl is ismertségre tett szert.
Tózsa-Rigó Attila az észak-nyugat magyarországi városok Európa gazdasági életében betöltött szerepéről tartott értekezést, Debrecen mint iskolaváros kora újkori nemzetközi kapcsolatrendszerét Bozzay Réka mutatta be, Kolozsvár felekezeti életéről pedig Jeney-Tóth Annamária tartott előadást.
A konferencia anyagát hamarosan online és nyomtatott kiadvány formájában is megjelentetik a szervezők.
A tudományos tanácskozás a humán-tudományok nemzetköziesítését támogató Humaniora program támogatásával valósult meg.
Sajtóközpont - BZs