Szakmai tapasztalatcsere a mesterséges intelligenciáról | DEBRECENI EGYETEM

A mesterséges intelligencia fejlődése révén forradalmi innovációk, gyakorlatban használt fejlesztések jelennek meg, melyek folyamatosan szolgálják a tudományos munkát, legyen szó orvostudományról, mérnöki tudományokról, természet- vagy társadalomtudományokról. Az akadémiai szféra, valamint az ipar részéről növekvő igény mutatkozik az olyan magas színvonalú, gyakorlatorientált képzések iránt, melyek túlmutatnak az alapokon és a legkorszerűbb módszerekre, illetve a tudás valós környezetben történő alkalmazására összpontosítanak. A DE Informatikai Karán a napokban tartott nemzetközi fórum ezt az elvárást igyekezett kiszolgálni, valamint egyszerre ötvözte a tudományos eredményekből származó tapasztalatokat a gyakorlati hasznosítás lehetőségeivel és igényeivel. 

Hajdu András dékán a konferencia megnyitóján tartott köszöntőjében kiemelte: a Nemzetközi MI Doktori Akadémia (AIDA ) célja, hogy összefogja a mesterséges intelligencia területén tevékenykedő egyetemeket, kutatókat, oktatókat és hallgatókat, valamint hogy intézményeken és országhatárokon átívelően elérhetőbbé tegye a magas szintű MI-tudást és -oktatást.

- Egy ilyen gyorsan fejlődő területen egyetlen egyetem vagy kutatócsoport sem dolgozhat teljes elszigeteltségben. Meg kell osztanunk egymással tudásunkat, oktatási erőforrásainkat és szakértelmünket, továbbá lehetőséget kell teremtenünk a fiatal kutatók számára, hogy egy nemzetközi közösség részévé válhassanak. Ez a szemléletmód szorosan illeszkedik ahhoz a célkitűzéshez is, melyet a Nemzetközi MI Doktori Akadémia nyári iskolája (AICET) révén szeretnénk megvalósítani. Nem csupán az MI oktatása a célunk, olyan közeget szeretnénk teremteni, ahol megismerhetjük a technológiai élvonalat, megérthetjük a fejlesztések hátterében álló tudományos elveket és ezzel párhuzamosan gyakorlati tapasztalatokat is szerezhetünk a technológiákkal kapcsolatban – hangsúlyozta a kari vezető.

A tanácskozáson részt vett Ioannis Pitas, a Szaloniki Arisztotelész Egyetem professzora, az AIDA elnöke is, aki szerint a szervezet legfontosabb küldetése a mesterséges intelligenciával foglalkozó doktori képzés erősítése mellett a közös oktatási erőforrások, magas színvonalú tudományos előadások tartása, a nemzetközi együttműködések kibontakoztatása.

- Hat évvel ezelőtt még alig léteztek mesterséges intelligenciával foglalkozó tanszékek vagy ilyen szakirányú alapképzések, 2023-ra viszont már mintegy 300-at tartottunk számon, mára pedig világszerte több mint 600 ilyen képzés létezik. Exponenciális növekedés tapasztalható az MI-oktatás terén, ami mutatja a hatalmas keresletet. Ezek a képzések meglehetősen spontán módon, gyakran piaci igények alapján jöttek létre, emiatt nem létezik egységes, kötelezően követendő tanterv az alap- vagy mesterképzések számára. Kidolgoztunk azonban egy úgynevezett AIDA MI-tantervet, mely olyan alapvető és alkalmazás-orientált kurzusok széles körű gyűjteménye, melyből összeállítható egy MI-képzési program – ismertette a professzor. 

A rendezvény keretében lehetőség nyílt ipari minősítő vizsgák letételére is. A szimpóziumon tartott, széles spektrumot felölelő szakmai előadásokon többek között szó volt a vizuális adatelemzéshez használt Decentralizált DNN-architektúrák alkalmazási lehetőségeiről, a biztonságban és a megfigyelésben használt vizuális számítógépes modellek gyakorlati tapasztalatairól, az emberi arc és test 3D-s animálásának eredményeiről, a generativ MI munkahelyeken történő használatáról, a technológiával való professzionális kommunikációról, a digitális marketingről, az autonóm vezetés legújabb kihívásairól, az éghajlat és a levegőminőség terén bevethető digitális ikrek és integrált modellezés irányairól, az MI környezetvédelmi alkalmazásairól, valamint az önállóan cselekvő MI-alkalmazások fejlesztéséről is. 

DE Sajtóközpont - BZ