Új kiadványok a felsőoktatás kihívásairól | DEBRECENI EGYETEM

A rendezvényt Takács Levente, a DE BTK dékánhelyettese nyitotta meg, aki köszöntőjében kiemelte, hogy ezúttal is olyan gondolatgazdag művek születtek, amelyek még azokat is megszólítják, akik nem foglalkoznak hivatásszerűen a neveléstudományi kutatással.

- Az újabb művek is az elődökre támaszkodva, az idősebb kollégák bátorító segítségével és tanácsai nyomán jönnek létre, ami különösen igaz lehet olyan alkotásoknál, amelyek fiatalok keze alól kerülnek ki, miként a most bemutatandó három kötet is – hangsúlyozta a dékánhelyettes.

Minden könyvnek megvan a maga sorsa, és az a szomszédja is, amellyel közös polcon áll a könyvtárban – idézte fel köszöntőjében a római bölcsességet Pusztai Gabriella. A Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet igazgatója kiemelte: a most bemutatott három kiadvány két fontos szakkönyv-sorozatban egymást követve gazdagítja a neveléstudományok szakirodalmát.

- A kiadványok a Régió és oktatás, valamint az Oktatáskutatók könyvtára-sorozat legújabb darabjai, a felsőoktatás aktuális kihívásait, kulturális sokszínűség oktatásra gyakorolt hatásait és a hallgatói továbbtanulási utakat vizsgálják. A Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központ előbbi sorozatában eddig 17 kötet, az utóbbiban pedig 29 mű jelent meg, melyek empirikus kutatásokra építve elemzik az oktatásügy fontos kérdéseit – mondta az intézetigazgató.

Az eseményen elsőként Demeter-Karászi Zsuzsanna Intézményi kultúra hallgatói perspektívából. Szektorközi összehasonlítás egy határmenti régióban című munkáját ismertette Bacskai Katinka, a Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet adjunktusa.  
Mint fogalmazott: a mű akár „útikönyvként” is szolgálhat a határ menti felsőoktatás világáról. A szerző hosszú éveken át több intézményben végzett oktatói-kutatói terepmunkát, s a kötet arra keresi a választ, hogy az intézményi kultúra hogyan válaszol az egyes hallgatói csoportok igényeire.

Az adjunktus szerint a kiadvány igazi alapmű: bemutatja, hogy világszerte működnek a vallási közösségeknek, felekezeteknek felsőoktatási intézményei igen sokféle társadalmi funkciót betöltve. A mű így nemcsak a felekezeti felsőoktatás megértéséhez járul hozzá, hanem a felsőoktatás átalakuló társadalmi funkciójának értelmezéséhez is.

Az Intercultural Communication in Education című munka Fatemeh Faroughi és Dabney-Fekete Ilona társzerkesztésében jelent meg. A kötet a globálisan egyre inkább sokszínűvé váló oktatási környezet egyik legfontosabb kérdését vizsgálja: hogyan tudnak különböző kulturális háttérből érkező diákok és oktatók hatékonyan együtt kommunikálni. A kutatómunka során tíz országot vizsgáltak, a sokféleség  a módszertani gazdagságban is megjelenik. A könyvet Pallay Katalin, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem docense mutatta be, aki hangsúlyozta: a mű fontos párbeszédet indít el arról, hogyan lehet igazságos, befogadó és kulturálisan érzékeny tanulási környezetet létrehozni.

Végül Fónai Mihály, a Humán Tudományok Doktori Iskola professzora méltatta Máté-Szabó Barbara első önálló kötetét, a Hídszerep a felsőoktatásban? Hallgatói utak, esélyek és átmenetek a felsőoktatási szakképzésben című művet, amely azt vizsgálja, milyen hallgatói csoportok számára jelent valódi belépési lehetőséget a felsőoktatási szakképzés, és ez mennyiben segíti őket a későbbi egyetemi továbbtanulásban.

Fónai Mihály kiemelte: a kutatás túlmutat egyetlen képzéstípus leírásán, hiszen empirikus eredményekkel járul hozzá ahhoz a vitához, hogy a szakképzés valóban híd-e a hátrányos helyzetű, nem tradicionális hallgatók számára. Véleménye szerint a kötet fontos üzenete egyben figyelmeztetés is, miszerint a döntéshozóknak oda kell figyelniük arra, hogy ezek a hallgatók ne morzsolódjanak le. 
A könyvbemutató a Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet, a Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Program, valamint az intézethez és a doktori programhoz kapcsolódó munkatársak, doktoranduszok és hallgatók számára kínált betekintést az újabb kutatási eredményekbe. 
 
Sajtóközpont - ÓA